A brüsszeli testület értékelése szerint Horvátország befejezte, illetve a csatlakozásig befejezi azt a 10 feladatot, amelyet az EB tavaly októberi jelentésében határozott meg. Ezek között volt például a hajógyárak privatizációja, az összeférhetetlenségi bizottság felállítása, az igazságügyi rendszer hatékonyságának növelése, a – még folyamatban lévő – neumi határátkelőhely kialakítása, az uniós jogszabályok átültetése horvátra.
A zágrábi kormány rendkívüli ülésén Stefan Füle az EB általában véve pozitív véleményét ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy Horvátország előrelépett a korrupció elleni harcban, amelyet azonban folytatnia kell a továbbiakban is, mert ez előfeltétele a schengeni egyezménynek.
Zoran Milanovic miniszterelnök bejelentette, hogy a belépés után Horvátország elsődleges célkitűzése a schengeni övezethez való csatlakozás. Ezzel kapcsolatban az egyértelmű rend és az egyértelmű szabályok fontosságát hangsúlyozta az államon belül.
A jelentés a többi között üdvözli azt a kormánytörekvést is, amely a kétnyelvűség bevezetésére irányul Vukováron, ahol a szerb kisebbség aránya meghaladja az egynegyedet, továbbá a Ljubljanska Banka pénzintézethez köthető vita rendezésének a módjáról szóló memorandum aláírását Szlovéniával.
A csatlakozási tárgyalások lezárása óta ez volt az EB harmadik és egyben utolsó monitoring jelentése Horvátországról, amely 2011. december 9-én írta alá a csatlakozási szerződést Brüsszelben. A július elsején esedékes horvát csatlakozást az uniós tagállamok többsége már ratifikálta.
