Egyre inkább előtérbe kerülnek a viharkárok
A 2000-es évek közepétől trendszerűen nő a viharos napok száma, ami folyamatosan növeli a kárgyakoriságot is. A MABISZ adatai szerint az elmúlt öt év során már évente átlagosan 115 ezer viharkárt jelentettek be.
A károk között különösen megnőtt a villámcsapások által okozott károk volumene: évente több mint 50 ezer ilyen kár keletkezik, melyek 44 százaléka elsődleges (az épületbe csapó villám okozta károsodás), míg 56 százalékuk másodlagos (az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség miatt fellépő) károsodás.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az UNION felmérésében a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt évben ingatlanát viharkár érte. Ezek 18 százalékában a kár nagysága meghaladta a 100 ezer forintot.
Félünk a villámtól
A villámcsapás az ügyfelek körében is messze a leginkább problémásnak tartott viharkár: a válaszadók 32 százaléka ettől fél leginkább, míg 24 százalékuk a vihar által megbontott tetőn keresztül történő beázástól, 22 százalékuk pedig a jégveréstől tart a legjobban. A nyílászárón át törénő beázáshoz (9%), illetve a farádőléshez (3%) már jóval kisebb mértékű félelem fűződik.
Noha a villámcsapástól félnek leginkább a lakások tulajdonosai, a válaszadók 63 százaléka maximum úgy védekezik a túlfeszültség ellen, hogy alkalomszerűen áramtalanít. Túlfeszültségvédős elosztót mindössze 37 százalékuk használ, ezeknek is döntő többségéhez legfeljebb a számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök vannak csatlakoztatva: az egyéb háztartási eszközök vagy a klíma csak elvétve kapnak ilyen védelmet.
Erősödő a fogyasztói tudatosság
A viharkárok ma már az összes ingatlanhoz kapcsolódó kárbejelentés közel hatodát teszik ki a MABISZ adatai szerint, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen feltételekkel térítik az ilyen jellegű károkat a biztosítók.
A lakásbiztosítások az évek során egyre szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak, ezért korántsem csak egy olcsóbb megoldás megtalálása miatt célszerű felülvizsgálni a meglévő szerződést, hanem azért is, mert a korábbi termékek esetleg számos, ma már elterjedt fedezetet még nem tartalmaznak. Ezért az UNION felmérése a lakásbiztosítások tudatos, rendszeres felülvizsgálatára is rákérdezett.
Bár a lakásbiztosítások esetében továbbra is sokkal meghatározóbb az ügyfelek biztosítók iránt mutatott hűsége, mint például a gépjármű-biztosításoknál, ezen a piacon is jelentősen élénkül a mozgás a biztosítók között: a válaszadók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy évente felülvizsgálja a lakásbiztosítását, és 37 százaléknyian az elmúlt öt évben legalább egyszer le is cserélték azt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ez utóbbi szám jóval nagyobb is lehetne, ha többen lennének tisztában azzal, hogy lakásbiztosítás lecserélésére (a tulajdonváltáson kívül) csakis a biztosítási évfordulón van lehetőség. A válaszadók 35 százaléka ugyanakkor nem rendelkezik ezzel a fontos ismerettel, és 69 százalékuk legfeljebb hozzávetőlegesen ismeri a saját szerződésének évfordulóját. Ebben a tekintetben az ismeretek szintje azonos a 2014-ben tapasztalt mértékkel, így továbbra is sokan egyszerűen elsiklanak a váltás lehetősége felett.
Lassan ismét növekszik a lakáshitelekhez megkötött lakásbiztosítások száma: a kérdőívre válaszolók 33 százaléka jelölte meg a biztosításkötés indokaként a hitelfelvételt. Ez az arány 2014-ben még csupán 30 százalék volt.
Hét tipp, amire leginkább figyelni kell
Példaként szerepeljen itt néhány jellemző probléma, mellyel gyakran csak a káreseménykor szembesülnek a károsultak, ezért a lakásbiztosítási szerződések felülvizsgálata során mindenképpen célszerű figyelembe venni:
1. Hitelhez kötött lakásbiztosítás – Sok hitelfelvevő a szerződéshez szükséges legolcsóbb módozatot választja, mellyel sok esetben a túl alacsony biztosítási összeget nyújtó ajánlatot választja, és a megkötött biztosítás nem mindig terjed ki az ingóságra sem.
2. Épületbiztosítás – Társasházak esetében gyakori, hogy a közösen megkötött biztosítás mellé a lakók elmulasztják a saját épületrészt és az ingóságaikat benne külön biztosítani.
3. Jégverés – Számos biztosítás feltételei között a jégverés kockázatára szóló fedezet nem terjed ki az épület oldalfalában (vakolatában) keletkezett károkra.
4. Füst- és korom okozta kár fedezet nélkül – Az ötévesnél korábbi biztosítások esetében gyakori, hogy kizárólag az égés által közvetlenül okozott károkat téríti, a korom- és füst által okozott további károkra nem terjed ki a fedezet.
5. Betörés – Jelentős különbségek lehetnek egyes szerződések között abban a tekintetben is, hogy milyen előzetes védelmi feltételeket követel meg a biztosító betöréses kár kifizetésekor.
6. Beázások – Sok szerződés csak abban az esetben téríti a beázás okozta károkat, ha a beázás lehetősége az adott viharban keletkezett. Vagyis korábbi hézagok, hiányosságok nyomán keletkezett beázások esetén nem jár térítés.
7. Gondatlanság – Mind a korábbi, mind az újabb szerződések feltételei egyértelműen rögzítik, hogy a tulajdonosnak kellő gondosságot kell tanúsítaniuk a kár megelőzése érdekében. Téli víztelenítés elmaradásából keletkező csőtörés, vagy a talajszint alatt tárolt ingóságok nem megfelelő elhelyezése gyakori okát jelentik egy-egy kárigény elutasításának.
Vizsgájuk felül a biztosítást
„Az idei viharszezonnak lassan a vége felé járunk, a következő biztosítási évfordulónk azonban jó alkalmat teremt arra, hogy a jövő szezonra egy minden tekintetben megfelelő lakásbiztosítással rendelkezzünk – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja.”
„Mindenképpen célszerű már most átnéznünk a jelenlegi szerződésünket annak érdekében, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, vajon a fenti szempontoknak minden tekintetben megfelel-e, ha pedig nem, biztosítási évfordulónk pontos ismeretében dönthessünk az esetleges váltásról.”
