Az ipari termelés volumene 2013 augusztusában 1,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított index 0,9 százalékkal emelkedett, mivel idén augusztusban eggyel kevesebb munkanap volt. A kibocsátás volumene ezzel visszakapaszkodott az egy évvel korábbi szintre.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index augusztusban 0,7%-kal nőtt. A termelés az év első nyolc hónapjában 0,8%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által ma közölt adatok megegyeznek az előzetesen publikálttal. 

Csak az export bővül

Az ipari export az év első nyolc hónapjában 2,2%-kal, míg augusztusban 2,6%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alágból a majdnem háromtizedet képviselő járműgyártás kivitele augusztusban 14,5%-kal bővült. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyhatodát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene azonban 12,3%-kal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése január–augusztusban 3,7%-kal, augusztusban 6,2%-kal csökkent 2012 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai augusztusban 6,1%-kal kisebbek voltak, mint egy évvel korábban.

Majd negyedével javult a járműipar teljesítménye

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2013 augusztusában a feldolgozóipar termelése 0,4%-kal, a csekély súlyú bányászaté 22,7%-kal csökkent 2012 augusztusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,9%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül mindössze háromban regisztráltunk termelésbővülést, a többi alágban 0,7 és 15,3% közötti volumencsökkenést mért a KSH az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása kiugróan, 23,2%-kal nőtt. Az alág kimagasló teljesítményéhez az alacsony bázis is hozzájárult.

Elektronika, számítógépgyártás: nem lassul a visszaesés

A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés majdnem egyhetedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban az értékesítés több mint 60%-át kitevő hazai eladások visszaesése miatt. A feldolgozóipari rangsorban harmadik számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,6%-kal visszaesett. Az iparágon belül a meghatározó súlyú ágazatok többségében csökkent a termelés.

Dél-Alföld és Észak-Magyarország húz

2013. január–augusztusban Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban – Dél-Alföldön (23,3%) és Észak-Magyarországon (4,5%) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 1,1 és 5,6% közötti volumencsökkenést regisztráltak a statisztikusok.

Az előző havi kiugró növekedéssel szemben augusztusban 1,0%-kal mérséklődött a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártása, melyben a nyári üzemleállások is szerepet játszottak. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 15,3%-kal a gyógyszergyártás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind az exporteladások visszaesése következtében.

Nőtt a rendelésállomány és az alkalmazottak száma

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7,4%-kal emelkedett. Az új exportrendelések 9,4%-kal nőttek, az új belföldi rendelések azonban 5,0%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány 11,4%-kal haladta meg az előző év augusztusit.

2013 első nyolc hónapjában – 2012 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,1%-os csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 0,3%-os létszámnövekedés mellett következett be.

Az idén 2-2,5, jövőre 6 százalék lehet a növekedés

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az augusztusra vonatkozó részletes adatok alapján kifejezetten kedvező jelként értékelte, hogy gyorsulva – augusztusban 7,4 százalékkal – nőttek az új megrendelések. Ugyancsak pozitívumként említette, hogy az eurózónában élénkülés látszik, ami az autóipart is érinti, a német autógyárak például szeptemberben 15 százalékkal növelték kapacitásukat, ami jó hír a magyar járműipari beszállító cégeknek is.

Az utóbbi időben több gyárátadás is volt – többek között a Rehau győri és a Grundfos székesfehérvári egységét adták át -, így a következő időszakban ez is hozzájárulhat az ipari termelés növekedéséhez, ezenkívül pedig az autóipar területén is kapacitásbővülés várható; az Audinál Győrben például újabb modellek gyártása kezdődik a jövőben – emelte ki a szakember.

Az ipari termelés Suppan Gergely szerint tovább bővülhet az év hátralévő részében, a növekedés az utolsó negyedévben a bázishatások miatt különösen erős, akár 7-9 százalékos is lehet. Elsősorban a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, emellett a külső és a belső kereslet egyaránt javulhat. Az elemző az idén az ipari termelés 2-2,5 százalékos, jövőre pedig 6 százalékos növekedésére számít.

Jó úton halad az ipar

Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint dinamikus növekedés olvasható ki az ipari termelési adatokból, a hazai ipar az év második felében robosztusabb emelkedést érhet el. Az éves, 1,4 százalékos csökkenés elsősorban a munkanaphatásnak köszönhető, mivel a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint az ipar teljesítménye 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adatot a legtöbb bizalmi indikátor, így a beszerzésimenedzser-index is alátámasztja. Az ipar jó úton halad, az ING az év egészére az ipari termelés 1,5 százalékos bővülését vetíti előre, a bruttó hazai termék 0,6 százalékkal nőhet 2013-ban – tette hozzá.

Balatoni András megjegyezte: a részletes adatokból az is látszik, hogy elsősorban az exportértékesítés húzza az ipari termelést, a belföldi értékesítés éves összevetésben továbbra is csökkent. A vezető elemző a belső keresleti tényezőkben lát némi fordulatot Magyarországon, a fogyasztás és a beruházások növekedése az ipar belföldi értékesítésére is előbb-utóbb pozitív hatással lesz. Ugyancsak kedvező hatást fejt ki a jegybank növekedési hitelprogramja – amelynek teljes összege eléri a bruttó hazai termék (GDP) 9,5 százalékát -, mert a hatalmas mennyiségű, olcsó finanszírozási forma érdemben tudja emelni a beruházási aktivitást.