Garancia kell
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) indokoltnak tartja és támogatja a törekvést, hogy a munkára rakódott közterhek csökkenjenek, s ezáltal javuljon a vállalkozások versenyképessége. A vegyipari szövetség egyetért a munkáltatók szándékával is, miszerint a járulék mértékét első lépcsőben legalább 5 százalékkal kell csökkenteni – fejti ki Székely Tamás, a VDSZ elnöke közleményben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A járulékcsökkentésből származó megtakarítás nagyobbik részét azonban garantáltan a reálbérek növekedésére kell fordítani, és erre a kormánynak garanciát kell biztosítania – szögezi le az elnök. A VDSZ támogatja a kormány által javasolt kétlépcsős minimálbér- és szakmai bérminimum-emelést is.
A mintegy 30 ezer tagot képviselő vegyipari szakszervezet a területén működő cégektől elvárja, hogy a bérek reálértékét legalább 7 százalékkal emelje.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bérek tárgyalásával kapcsolatban a VDSZ felhívja a figyelmet a cafeteriát érintő tervezett adóváltozások veszélyeire is. A szövetség attól tart, hogy sok munkáltató megszüntet néhány korábbi juttatást, s azt készpénzben fogja megváltani alapbéremelésbe bújtatva. A szakszervezet ez ügyben is szigorú kormányzati ellenőrzést javasol.
Nagy ígéretek Vargától
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a VKF múlt hét pénteki ülését követően jelentette be a kormány javaslatát, amely szerint 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, és a szakmunkás bérminimum 25 százalékos emelését javasolja.
2018-ban a minimálbér további 8, a szakmunkás bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány ajánlása szerint. A kormány azt is javasolta, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.
Megvan rá a fedezet
A szakszervezeti vezető kifejtette: azért paradigmaváltásszerű a javaslat, mert több évre szóló megállapodástervezetet nyújtott be a kormány. Az első két évben el kívánják érni – amit a szakszervezetek is kitűztek maguk elé -, hogy a minimálbér nettó tartalma érje el a létminimum összegét, ami két év múlva 90-92 ezer forint lehet. A minimálbér most 76 ezer forint – jelezte.
Hozzátette, a rendszerváltás óta egyszer volt a most javasolthoz hasonló mértékű minimálbér-emelés. A járulékcsökkentés részben erősíti a versenyképességet, részben rosta is lesz, hogy piaci árat kell fizetni a munkaerőért – tette hozzá.
Palkovics Imre szerint az emelésnek bőven megvan a fedezete. A bérek aránya, illetve a lakosság költése 2007-ben a GDP 65 százalékát tette ki, 2010-re aránya 63 százalékra csökkent, most pedig már 57-58 százalék körül van, miközben a foglalkoztatási ráta 7,8 százalékkal emelkedett. Többen dolgoztak, a munkavállalók részesedése a megtermelt jövedelemből mégis csökkent.
