Nos, a befektetők a hétfői profit warning és a csütörtöki kommentár után, úgy érezhették magukat, mint a „gyorshajtó autós”. Aki napok óta tudja, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlni, de amikor kézhez kapja a „csekket”, esetünkben a péntek hajnali gyorsjelentést, mégis fellélegzik, mert látja, hogy ennyit azért ki lehet fizetni, nem dől össze a világ.
A vártnál jobb is kevés
Bár a várakozásainkkal lényegében megegyező, 153 milliárd forintos nettó veszteségről adott számot az OTP Bank, mégis nehéz az értelmezés, mert ebben a negyedévben 8 (!) egyszeri tétellel kell kalkulálni – hangsúlyozta Gyurcsik Attila. a Concorde vezető elemzője. Hozzátéve: hiába haladta meg a 28 milliárdos konszenzust és a Concorde 33 milliárdos becslését is a 39 milliárdos korrigált nettó eredmény, ugyanis az egyszeri tételek megnehezítik az összehasonlítást. Arról már nem is beszélve, hogy még ez a „vártnál” feltételezhetően jobb korrigált eredmény is 26 százalékos visszaesés a tavalyi második negyedévhez képest.
Mint mondta, a tovább romló ukrán helyzet miatt a menedzsment úgy látja, hogy a korábbi 10-20 milliárd forintos veszteségnél nagyobb, akár 30 milliárd forintos negatív eredmény is lehet az ukrán leánynál. A Krím félszigeti leírásokkal együtt az ottani bank vesztesége már félévkor elérte a 20 milliárd forintot.
A Krím nélkül is bővült a céltartalék
Sorjáznak az egyszeri tételek
Egyszeri tételekből ebben a negyedévben igazán nem volt hiány, közülük érdemes néhányat kiemelni. A devizahiteleseknek járó visszatérítésekre a bank céltartalékot képzett, amelynek adózás utáni eredményhatása elérte a 176 milliárd forintot. A Krím félszigeten meglévő hitelekre is céltartalékot képzett az OTP, ez 8.1 milliárd forinttal rontotta az eredményt. Leírásra került az Ukrán goodwill, ez 11,6 milliárdos eredményrontó hatással járt. A könyv szerinti értékénél olcsóbban vásárolt horvát Banko Popolare-n 4 milliárd forint badwill keletkezett, ez ennyivel javított az eredményen.
A portfólió minőség továbbra is vegyes – folytatta Gyurcsik Attila, de összességében inkább romló képet mutat. A korrigált rosszhitel-állomány bővülése 75 milliárd forintra nőtt az előző negyedévi 69 milliárdról. Az emelkedés inkább annak fényében sok, hogy tavaly átlagosan 48 milliárd forint volt a rosszhitel-állomány negyedéves bővülése. A jelentős gyorsulás pedig a romló ukrán és orosz hitelportfóliónak köszönhető, amelyet nem tudott ellensúlyozni még a jelentősen javuló magyar, bolgár és román portfólió sem.
Fontos megjegyezni, hogy a Krím félszigeti leírások nélkül is bővült a céltartalékolás mértéke, a tavalyi második negyedévhez képest további 6 százalékkal.
Sokan nem frissítették a becslésüket
Egyre nehezebb tisztán látni az OTP piacán – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, hozzátéve: vegyes gyorsjelentést tett közzé a bank. Bár a nettó kamatbevételek és a nettó díj- és jutalékbevételek elmaradtak a várakozástól, ezt bőven kompenzálta a becsültnél kisebb működési költség és a meglepően alacsony céltartalékképzés. A korrigált nettó eredmény ezek fényében bő 10 milliárd forinttal múlta felül a konszenzust, míg a számviteli nettó eredmény megfelelt a várakozásoknak.
Itt kell megjegyezni – folytatta, hogy az OTP tegnapi kommentárjában jelezte: sok elemzőház nem frissítette becslését a hétfői profit warning után, ebből fakadóan lehetnek még olyan szereplők, akiket meglepetésként ér ez a mostani gyorsjelentés.
5 százalék alatt a Lazard
Amint az várható volt, az ukrán leánybank került reflektorfénybe: a krími működés megszüntetése miatt 9,3 milliárd forint költséget számoltak, ezzel párhuzamosan az idei veszteségbecslés 10-20 milliárd forintról 30 milliárd forintra emelkedett. A romló helyzettel párhuzamosan az ukrán leány 27,4 milliárdos goodwilljét teljesen leírták, ám az adózási hatások miatt ez csak 11,6 milliárd forinttal rontotta a nettó eredményt.
Figyelmet érdemel, hogy a tulajdonosi struktúrában egy eddig be nem jelentett változás történt: a Lazard pakettje 5 százalék alá került, amire 2011 szeptembere óta nem akadt példa. A Rahimkulov-család, a Groupama és a MOL kitartott eddigi csomagjai mellett.
Már késő pesszimistának lenni
A kilátások továbbra sem túl fényesek, hiszen a második negyedév zárása után sem beszélhetünk az ukrán vagy az orosz helyzet javulásáról – mondta Gyurcsik Attila (Concorde). Szerinte a magyar és a bolgár bank teljesítménye a csúcson jár, tőlük érdemi javulásra a mostani szintekről nem számíthatunk. Azonban a részvényárfolyam jelentőset esett az elmúlt hetekben és már túl késő lenne most pesszimistának lenni. Ezért fenntartják semleges, intézményi egyenlő súlyozás ajánlásukat.
Mivel a hétfői profit warning után nem alakult ki jelentős eladói nyomás a részvényekben, ezért nem igazán meglepő, hogy az ellentmondásos gyorsjelentés ellenére is pluszba lendült a kurzus – vélekedett Kuti Ákos (Equilor).
