„Sikerült lépnünk egy kifejezetten technikai, technológiai és ideológiai ügybenˮ – mondta a témáért felelős finn liberális képviselő, Nils Torvalds azt követően, hogy a Parlament elfogadta a jogszabályt. A jogszabály tervezetéről előtte már informális megállapodás született a Parlament és az uniós szakminiszterek között.
A jelentéstevő ugyanakkor kétségesnek tartotta, hogy a jogszabály elég szigorú: „Sokkal többet szerettünk volna, a káros anyagok kibocsátásának csökkentése és a technológiai fejlődés terén egyaránt. Ha Európa nem mozdul, lemarad. A Tanácsban pedig rendszeresen a jövőtől félő blokkoló kisebbségbe ütközünk, amely időnként a kisebbség diktatúrájába fajulˮ – jegyezte meg.
Első generációs bioüzemanyagok
A jelenlegi szabályok értelében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2020-ra a közlekedésben felhasznált energiaforrások legalább 10 százaléka megújuló forrásból érkezik.
Az új tervezet szerint:
– az első generációs bioüzemanyagok (azaz a termőföldön termesztett gabonanövényekből nyert energiaforrások) 2020-ra a közlekedésben használt energiahordozóknak legfeljebb 7 százalékát alkothatják;
– a bioüzemanyagot előállító vállalatok kötelesek meghatározni, hogy becslésük szerint mekkora mennyiségű káros anyag kerül a levegőbe azért, mert a bioüzemanyagok termesztése miatt új földterületeket kell művelés alá vonni;
– a Bizottságnak nyilvánosságra kell hozni az ilyen földhasználat miatt keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékét;
– a Bizottságnak be kell majd számolnia a Parlament és a Tanács előtt arról, hogy a meglévő fenntarthatósági kritériumok közé felvehetőnek tartja-e ezeket a kibocsátásokat.
A fejlett bioüzemanyagok népszerűsítése
Az uniós tagállamoknak az irányelv életbe lépését követően másfél éven belül meg kell határozniuk, hogy a közlekedésben felhasznált energiaforrások mekkora hányada legyen fejlett bioüzemanyag, amelyet például hulladékból vagy tengeri algából állítanak elő. A tagállamoknak 2017-ig kell átvenniük a jogszabályt.
