Szerdán első alkalommal korlátozza a jegybanki eszközben elhelyezhető pénzmennyiséget az MNB, amely szeptemberben tartotta a 3 hónapos betét utolsó korlátlan tenderét, ekkor jelentősen, 213 milliárd forinttal, 1767 milliárdra nőtt a jegybankban elhelyezett 3 hónapos betétek átlagállománya.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A betételhelyezés jelentős részét jegybanki hitelekből finanszírozták a pénzintézetek. Azóta a 3 hónapos jegybanki betét állománya 1296 milliárd forintra apadt.
A monetáris tanács szeptemberi kamatdöntő ülésén 900 milliárd forintra korlátozza a 3 hónapos betéti eszköz év végi állományát. A kiadott jegyzőkönyv szerint a jegybanki betéti eszköz korlátozásával történő lazítás összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével.
Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése további lazítást indokol, a monetáris tanács jelezte, hogy kész a 3 hónapos betéti állomány erőteljesebb korlátozására.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nagy Márton, az MNB alelnöke a szeptemberi kamatdöntő ülés után elmondta, a 3 hónapos betét állományának korlátozása a monetáris politikai eszköztár szerves részévé válik, nem egyszeri lépés, egy programról van szó.
Az alelnök szerint a likviditás kiszorítása hozamcsökkenést eredményez annak függvényében, hogy a bankrendszer hogyan reagál rá. A monetáris kondíciók lazításának fő eszköze most nem az irányadó kamatláb változtatása, hanem a likviditás irányítása.
