Lövétei István alkotmányjogász pénteken az MTI kérdésére elmondta, azok a devizahitelesek, akik már kiléptek a devizahitelből, például forintosították kölcsönüket – a túlnyomó többség -, vagy visszafizették a hitelt, további kárpótlásra várhatóan már nem számíthatnak. „Abból káosz származna” – mondta. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria testülete a következő ülésén foglalkozik majd a jogkövetkezményekkel és az érintett körrel. Lövétei István hangsúlyozta, a héten kiadott értelmezésnek nincs kötelező ereje, de amennyiben további részletek is megjelennek a témában, valószínűleg a magyar bíróságok és a Kúria is figyelembe veszi majd azt döntéseinél.
A Kúria elnöke által felállított Konzultációs Testület április 10-ei ülésén foglalkozott az árfolyamkockázat témájával – összhangban az Európai Unió Bírósága vonatkozó iránymutatásaival. Az ülésről kiadott tíz pont keretében megállapították: az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása, vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen, és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Többek között arra is kitértek, hogy nem minősül megfelelő tájékoztatásnak, ha az árfolyamkockázat viselése csak kikövetkeztethető a szerződés egyes rendelkezéseiből. A tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa – szögezték le. A Konzultációs Testület a következő ülését június 19-én tartja, amikor megvizsgálják, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, illetve a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.
