Az eseményen egyúttal bemutatták Kovács Árpád „Vázlatos betekintés a közpénzügyi döntéshozatal alapjaiba” címmel megjelent könyvét, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet gondozásában adtak ki.
Nem árt óvatosnak lenni
Kovács Árpád a rendezvényen tartott előadásában elmondta: a tavalyi jó teljesítményt követően idén vegyes a kép Kelet-Közép-Európa országait tekintve, a közép-kelet-európai országok felében várhatóan erősödik, a másik felében lassul a GDP növekedése.
A növekedést esetleg hátráltató tényezők közé sorolta a Görögország helyzetével kapcsolatos bizonytalanságokat, az orosz-ukrán konfliktus alakulását, kimenetelét. Óvatosságra ad okot az is, hogy az eurózóna és benne Németország gazdasági fejlődését nézve az elmúlt hónapokban egyre alacsonyabb GDP-növekedést várnak az elemzők.
Több a beruházás
A GDP-növekedéshez eltérő mértékben, de minden közép-kelet-európai országban hozzájárulnak a beáramló uniós támogatások, Magyarország az elmúlt években élenjáró állam lett az uniós források felhasználásában – mondta el a KT elnöke.
Örvendetes az is, hogy Magyarországon a beruházási ráta az elmúlt negyedévekben emelkedett, bár ebben szerepet játszott az is, hogy egyre bővült az állam beruházási aktivitása. Mivel a költségvetési szigor nem folytatódott, a fogyasztás 2 százalékkal nőtt, és a dinamika kevéssel e szint felett stabilizálódhat.
Tartjuk a hiányt
Tartósan számolhatunk az alacsony olajárral, és azzal, hogy emiatt az idei magyarországi infláció kisebb lesz a kormány által prognosztizált, éves szinten 1,8 százalékos ütemnél. Az olajár csökkenése miatt az infláció továbbra is alacsony marad a közép-kelet-európai országokban is – mutatott rá az MKT elnöke.
Az államháztartási hiány, Horvátországot kivéve, várhatóan minden közép-kelet-európai országban a 3 százalékos maastrichti „plafonérték” alatt marad, és az államadósság az Európai Bizottság értékelése szerint, Magyarországot kivéve, várhatóan minden közép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben.
Kovács Árpádnak a rendezvényen bemutatott könyve kitér a pénzügypolitika szerepére, a költségvetési politika céljára, annak klasszikus eszközeire, miközben áttekintést ad a pénzügyi kultúrával kapcsolatos általános kérdésekről is.
