A nemzetközi hitelminősítő kiemelte, hogy a magyar bankrendszer eszközminőségében máris tapasztalható valamelyes javulás, miután a devizaalapú hiteleket forintosították, és a lakossági adósoknak járó visszatérítés javította ennek a körnek az adósságszolgálati képességét.
Szilárd marad a tőkeellátottság
A Moody’s szerint a közép- és kelet-európai bankrendszerek tőkeellátottsága is szilárd marad 2016-ban. A tőkemegfelelési ráták érdemi emelkedésével azonban nem számol a cég, mivel a kihelyezési portfolió várható növekedése tőkeigényes folyamat, emellett a hitelminősítő várakozása szerint a térségi bankok jövőre eredményük jelentős hányadát osztalékfizetésre fordítják tulajdonos bankjaiknak.
A Moody’s prognózisa szerint az alacsony kamatok jövőre is nyomást gyakorolnak a térségi bankok eredményeire, de ezt a pénzintézetek várhatóan a kihelyezések bővítésével igyekeznek majd ellentételezni.
Hogy alakul finanszírozás?
A szlovén, a magyar és a román bankrendszer jövedelmezősége jó eséllyel 2016-ban is szerény lesz, a lengyel bankok esetében pedig lefelé ható kockázatot jelentenek az új kormány által kilátásba helyezett banki különadók, valamint a svájci frankban denominált hitelek szintén tervezett kényszerű átváltása a bankok számára kedvezőtlen kondíciókkal – áll a Moody’s szerdai londoni elemzésében.
A hitelminősítő szerint a közép- és kelet-európai bankok finanszírozása jövőre is túlnyomórészt betétalapú lesz. A magyar, a szlovén és a román bankok kinnlevőség-betétállomány rátái már javulnak, elsősorban az utóbbi években végbement mérlegalkalmazkodási folyamat eredményeként, és ez lehetővé teszi e bankoknak a hitelkihelyezés újjáélesztését a hiteligény fokozatos élénkülésével.
A Moody’s szerint a devizafinanszírozási függés ugyanakkor továbbra is prominens eleme a román, és – kisebb részben – a lengyel bankrendszer finanszírozásának.
Nem állt vissza a válság előtti szint
A reálgazdasági működési környezetről a hitelminősítő megjegyzi, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok növekedési üteme gyorsult ugyan, de továbbra is elmarad a 2008 – vagyis a globális pénzügyi válság elhatalmasodásának éve – előtti szintektől.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Moody’s a térségi EU-gazdaságokban jövőre 1,8 és 3,6 százalék közötti GDP-növekedési ütemeket vár. A Moody’s Investors Service nemrégiben az addigi negatívról stabilra javította a magyar bankrendszer kilátását, azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy a magyar bankok működési környezete stabilizálódik a következő 12-18 hónapban a viszonylag erős gazdasági növekedés közepette.
A cég a döntés indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy változóban van a magyar kormány politikai alapállása a bankszektorral kapcsolatban. A Moody’s szerint ennek egyik megnyilvánulása volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) februárban aláírt memorandum, amely tartalmazza a bankadó fokozatos csökkentésének tervét is.
Javulást jósol a Fitch
Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings ugyancsak nemrégiben Londonban összeállított előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy az idén már nyereséges lesz a magyar bankrendszer.
A Fitch szerint is javul a magyar bankrendszer működési környezete a magyar gazdaságban zajló kedvező folyamatok miatt, és annak eredményeként, hogy a kormány elkötelezte magát a bankok üzleti környezetének fokozatos normalizálása mellett. A Fitch londoni elemzői is kiemelték ezzel összefüggésben az EBRD-vel februárban aláírt memorandumot.
A Fitch Ratings szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy a magyar bankrendszer nyereségessége visszatér a pénzügyi válság előtti évek szintjére, mivel a korábbi eredményeket a gyors növekedés és a laza hitelkihelyezési normák duzzasztották fel, és a szabályozói környezet azóta sokkal szigorúbbá vált, beleértve a tőkemegfelelési követelményeket.
A Fitch szerint az újonnan problémássá váló kinnlevőségek aránya viszont már tetőzött, és a szektorszintű eszközminőség várhatóan jórészt stabil marad a közeljövőben, tekintettel a devizaalapú lakossági ingatlanhitelekből eredő hitelkockázatok felszámolására.
