BMI és GDP
Kijöttek a végleges áprilisi euróövezeti BMI-k. A feldolgozói a vártnál kicsit gyengébb, a szolgáltatói a vártnál kicsit jobb lett. A kompozit ugyancsak jobb lett az előzetes becsléseknél. Mindhárom mutató 56-57 között áll, amely itt és a tagországok esetében is többéves csúcsokat jelent.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A Q1-es előzetes GDP adatok nem sok vizet zavartak, miután egy az egyben a vártnak megfelelő adatok születtek. Negyedéves alapon 0,5, évesen 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés. A 2016 Q4-es negyedéves számot 0,4-ről 0,5-re, az éveset 1,7-ről 1,8 százalékra módosította az Eurostat. Idén továbbra is 1,9 százalékos, vagy akár a feletti növekedéssel számolnak a Raiffeisennél a teljes övezetet illetően – ezt az első negyedéves ciklikus indikátorok által már előrevetített gyorsulás miatt gondolják.
Jóllehet, a 2 százalék körüli növekedés még mindig nem sok, és arra meg végképp nem elegendő, hogy komolyabb, a most látottnál sokkal határozottabb belföldi ároldali nyomást generáljon, így pedig az EKB politikájával kapcsolatos árazások indokoltan a magasabb növekedési számok láttán nem kellene, hogy nagyon megváltozzanak.
A bank elemzői továbbra is arra számítanak, hogy a jegybank valamikor 2018 végén, vagy csak 2019 elején elkezd kamatot emelni, addigra pedig már lassan ki is vezeti a QE-t a piacról. Összességében tehát a növekedési és árstabilitási kilátások igen csak kedvezőek, de azért nagy csodát ne reméljünk a változásokban.
Aggodalmak vannak-e még?
Ebben a környezetben az euró árfolyamát leginkább a pillanatnyi befektetői hangulat alakíthatja, amelyre most éppen politikai események nehezedtek. A hétvégi francia választások miatt mondjuk, most már nem nagyon aggódik a piac, de elnézve a kedvező forgatókönyv esélyeit, nem is kell neki aggódnia. Az olasz gazdaság és a görög adósság kérdése egyelőre nincsen napirenden, legalábbis a hírek szintjén, így a piac most ezekkel sem nagyon foglalkozik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kockázati étvágy erősebb, mint egy hete volt. A periféria állampapírok felülteljesítették a héten a centrum papírjait: a görög 10 éves papír 44bp-tal csökkent, míg a német 10 éves hozama 7bp-tal emelkedett. A portugál, olasz, spanyol és francia hozamok is csökkentek, így pedig lényegében a szpredek is szűkültek.
A görög 2 éves hozam a 10 éves alá esett vissza, korábban itt több százalékpontnyi különbség volt a rövid távú csődkockázat megugrása miatt, amely egy közeli lejárat fedezésének problémája miatt merült fel nem is olyan régen.
A CDS-ek mind csökkentek (legtöbbet a banki CDS-ek estek szektor szinten).
Tőzsde és euró
A tőzsdék is feljebb vannak egy héttel korábbhoz képest: a centrum 1,4-1,9 százalékkal, a periféria 2,9-3 százalékkal. Az euró erősödött, a volatilitása csökkent.
Az EUR/USD egyre közelebb van az 1,10-es szinthez, amelyet a napokban, pl. a francia választások kedvező kimenetelére – még akkor is, ha az nem lesz meglepetés – át is törhet.
Ebben az esetben sokkal feljebb a Raiffeisen szerint nem jutna a kurzus, hiszen a nagy rally után várhatóan többen is zárják majd euró melletti pozícióikat. Q2 végére és H2-re összességében továbbra is a mostaninál sokkal alacsonyabb – az év végi szintek körüli – értétekre várja a piac a kurzust.
