A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek
elmondta, hogy a 2020 utáni kohéziós források további
működtetéséről szóló vitában az Európai Bizottság a nettó
haszonélvező országok érdekeit is képviselné az uniós költségvetés
nettó befizetői mellett. Az államtitkár felidézte, kedden ért véget
a visegrádi négyek európai uniós ügyekért felelős minisztereinek
találkozója, ahol a lengyel, cseh, szlovák és a magyar miniszterek
mellett részt vett az Európai Bizottság képviseletében Corina
Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos, valamint
Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovénia is. A négy régiós
ország Magyarországhoz hasonlóan érdekelt abban, hogy a jelenlegi
költségvetési ciklust követően, 2020 után is folytatódjon a közös
kohéziós politika – hangsúlyozta.
Meggyőző érvnek nevezte, hogy közgazdasági számítások alapján 1
euró befektetett forrás a 2004 után csatlakozott országok
bármelyikébe 2-3 euró megrendelést is eredményez az uniós
költségvetés nettó befizető országaiban.
Példaként hozta fel, ha egy pályázaton nyertes magyar cég
valamilyen szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak 25-30 százaléka
a nettó befizető országokból érkezik. Ha egy fejlesztés
eredményeként egy vállalkozás Magyarországon gépet vásárol, akkor
„több mint valószínű”, hogy az a gép Németországból származik –
fogalmazott.
A számítások szerint három-öt éven belül az uniós
költségvetéshez történő hozzájárulás többszöröse áramlik vissza a
nettó befizető országokhoz – tette hozzá.
A kohéziós politika kérdése az európai napirenden most kezd
érdekessé válni, a 2020 utáni szabályozás meghatározása most
aktuális – jelezte Csepreghy Nándor.
Kérdés, hogy a nettó befizetők milyen álláspontra jutnak, és
kialakul-e a konszenzus. Ez nagyban függ attól, hogy a nettó
haszonélvező tagállamok mennyiben tudják igazolni, hogy összeurópai
érdek a kohéziós támogatások fenntartása – összegezte Csepreghy
Nándor.
