2018 áprilisában az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 2,9 százalékkal emelkedett. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2018 áprilisában kettővel több munkanap volt, mint 2017 áprilisában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, szerdai adataiból.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
A termelés az év első négy hónapjában 3,8 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva 0,2 százalékkal nőtt – olvasható a KSH közleményében.
Többet vártak az elemzők
Az ING Bank vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy az áprilisi ipari termelés naptárhatástól megtisztított adata jelentősen elmarad a piaci várakozástól, így a keddi kiskereskedelmi adat után egy újabb csalódást keltő adatot közölt a KSH.
A nyers adat csaknem 8 százalékos növekedése impresszív, de ez csupán a kettővel több munkanapnak köszönhető. A nyers és az igazított adat közötti markáns eltérés is arra utal, hogy az ipar kapacitáskihasználtsága csúcsra van járatva – írta kommentárjában Virovácz Péter.
Az idén hónapról hónapra megfigyelhető ugyan némi ingadozás az ipari növekedési adatokban, a termelés volumene gyakorlatilag január óta stabil, vagyis az iparvállalatok nem tudják már érdemben tovább emelni a kibocsátást. Az új kapacitások talán az év második felében hozhatnak némi változást.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A beszerzésimenedzser-index és más bizalmi indikátorok is arra utalnak, hogy a jövőben felpöröghet az ipar, de most a kapacitáskorlátok egyértelműen fékezik a teljesítményt. Ezzel egyre inkább távolabb kerül, hogy sikerüljön megismételni a 2017-es közel 5 százalékos növekedést az ipari termelésben.
Kedvező kilátások
A Takarékbank elemzője szerint is az ipari termelés áprilisi mutatói kissé elmaradnak a várakozásoktól, a kilátások azonban kedvezőek. A következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés részben új autómodellek gyártása, új kapacitások üzembe helyezése miatt, részben pedig a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására.
Az erőteljes belső kereslet miatt egyre nagyobb szerepet játszik az ipar belföldi értékesítése, amit az építőipari boom is támogat – véli Suppan Gergely.
A Takarékbank prognózisa szerint idén összességében 6,5 százalékosra gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP növekedés idei gyorsulásához, amit az elemző 4,6 százalékosra vár.
Suppan Gergely a konjunktúramutatók alapján az ipari termelés akár szignifikánsan gyorsabb növekedését sem zárja ki, bár ezt a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek a technológiai és gépesítési beruházások.
Konszolidálódott a teljesítmény
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a KSH iparstatisztikai adatait úgy értékelte, hogy a márciusi látványosabb megtorpanás után az év negyedik hónapjában valamelyest konszolidálódott az ipar teljesítménye, a növekedés azonban a vártnál lassabbnak bizonyult.
A márciusi és az áprilisi adatokból azt a következtetést vonta le, hogy a rövid távú kilátások a korábban gondoltnál valamelyest bizonytalanabbá váltak. A főbb exportpiacokon az utóbbi hónapokban már lassulást mutattak a konjunktúraindexek, és a kereskedelmi háborúval kapcsolatos kockázatok sem segítik ezek javulását.
A korábbi évek kapacitásbővítéseit figyelembe véve ugyanakkor az Erste Bank elemzői nem számítanak az alapvetően pozitív trend megfordulására. Az ipari teljesítmény növekedése 2018-ban is pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
