Adamcsik László, a bizottság tagja, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke elmondta: 15-20 százalékkal kevesebb napraforgó és negyedével kevesebb kukorica termett egy átlagos évhez képest.
A pontos számok
Békés megyében kukoricát 101 ezer hektáron vetettek, jelenleg 8 ezer hektárról takarítottak be 40 ezer tonna termést. A termésátlag hektáronként 5 tonna – a tavalyi 9 tonnával szemben -, a felvásárlási árak 38-42 ezer forint körül alakulnak.
A 78 ezer hektáron vetett napraforgó 75 százalékát takarították már be, eddig csaknem 158 ezer tonna terményt regisztráltak. A termésátlag 2,7 tonna hektáronként, az olajtartalmak viszonylag jók, de kiugróan magas minőség nem jellemző – állapította meg a bizottság. A felvásárlási árak tonnánként 90-92 ezer forint körül alakulnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A költségek felé billen a mérleg
Az önköltségi árakhoz képest a várható bevétel elmarad a jelenlegi hozam és az átvételi árak mellett – mondta Adamcsik László. A gazdák egy része, ha ki tud várni, inkább tárolja a terményt. Raktározási problémák ennek ellenére nincsenek a megyében – tette hozzá a 27 ezer tonna tárolókapacitással rendelkező Csabai Raktárszövetkezet elnöke.
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy augusztusban több helyen voltak jelentősebb tűzesetek, egyebek mellett leégett egy ötezer négyzetméteres gabonatároló, két hektár gabonatarló, 700 körbála és háromezer nagybála.
Kozsuch Kornél bizottsági elnök hozzátette, hogy az augusztusi vihar és jégeső Orosháza, Bucsa és Ecsegfalva környékén nagy kárt okozott, terménytárolókat rongált meg, az azokban lévő termények eláztak.
Lendületben a fejlesztések
Újabb lendületet vettek a mezőgazdasági beruházások: az év első felében 30 százalékkal nőtt a mezőgazdasági beruházások értéke – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője az M1 aktuális csatornán szerdán.
Hozzátette: a kedvező kamatkörnyezet, a történelmi mélyponton lévő finanszírozási költségek is a fejlesztéseket segítik. A szakértő szerint az ágazatban gyorsuló ütemű szemléletváltás figyelhető meg, mivel már nemcsak a támogatásokhoz, hanem inkább a piaci viszonyokhoz alkalmazkodnak a gazdálkodók.
Kitért arra, hogy a magyar mezőgazdaság jól teljesít, bármely mutatója évek óta javulást mutat. A tavalyi rekordok után idén egy kissé alacsonyabbak a terméshozamok, de megfelelnek az ötéves átlagnak – ismertette.
Japán kapcsolatok
Az agrárkapcsolatok további bővítéséről tárgyalt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter japán kollégájával, Taniai Maszaakival, a japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium államminiszterével.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) közleménye szerint a tárcavezető állategészségügyi kérdésekről és a kétoldalú mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatok élénkítésének lehetőségeiről egyeztetett japán kollégájával. A kelet-ázsiai ország delegációja a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra (OMÉK) érkezett, amelyen Japán a partnerország.
Erősödés, korlátok feloldása
Kiemelik: a Japán és Magyarország között hosszú idő óta fennálló kereskedelmi és kulturális kapcsolatok tovább erősödhetnek, ehhez kiváló alkalmat nyújt japán gasztronómiai és kulturális hagyományainak bemutatása az OMÉK-on. Japán az Európai Unión kívüli országok között Magyarország legfontosabb partnere, az oda irányuló magyar agrárexport értéke tavaly 126 millió euró, mintegy 38 milliárd forint volt.
A közlemény szerint a szerdai tárgyaláson Fazekas Sándor ígéretet tett arra, hogy a szigetországból származó termékekkel kapcsolatos korlátozás feloldását Magyarország támogatja.
A két ország állategészségügyi hatóságai közötti jó kapcsolatnak köszönhető, hogy a madárinfluenza miatti kereskedelmi zárlatot Japán az elsők között oldotta fel. A mangalicahús Japánban igen keresett, emellett a hazai méz és meggyexport növelésének lehetőségeit is megvizsgálják – olvasható a közleményben.
