Lépéskényszerben az oroszok
A legutóbb publikált makrogazdasági adatok arra szoríthatják az orosz jegybankot, hogy legalább 25 bázisponttal, 10,25 százalékra csökkentse az irányadó kamatlábat szeptember 16-i ülésén. Az éves infláció a vártnál kissé alacsonyabb szintet mutatott júliusban, 7,2 százalékon állt, szemben a júniusi 7,5 százalékos értékkel – ez 2014 márciusa óta a legalacsonyabb mért érték. Ezen felül az előzetes adatok arra is utalnak, hogy Oroszország gazdasági teljesítménye 2014 óta most csökkent a legkisebb mértékben (a második negyedévben -0,6 százalékkal, év/év alapon).
A javulás mögött elsősorban az a tény állt, hogy az ipari szektort kedvezően érintette a gyengébb rubel, de mutatkoznak jelei annak is, hogy lassan visszatér a fogyasztói bizalom, illetve emelkedhetnek a gépjármű eladások is. Ebben a környezetben a jegybank arra kényszerülhet, hogy csökkentse irányadó kamatait annak érdekében, hogy a gazdaságot ismét növekedési pályára állítsa.
Amennyiben a jegybank nem támogatja a gazdasági növekedést, úgy elég nagy lehet annak a valószínűsége, hogy a fellendülés rövid időn belül kifullad és a gazdaság ismét szűkülni kezd, hasonlóan az elmúlt év végi helyzethez. Éppen ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a jegybank szeptemberben új kamatcsökkentési ciklusba kezd.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Nem várható meglepetés
Valószínű, hogy a közép-kelet-európai régió országainak többsége kivárásra rendezkedik be – így tesz várhatóan Lengyelország is, melynek jegybankja (NBP) szeptember 7-én ülésezik. Az NBP jelenleg kizárta a lehetőségét a monetáris politika további lazításának, így várható, hogy az irányadó kamatláb az év végéig a rekord alacsony szintnek tekinthető 1,5 százalékon marad.
Nem osztjuk azonban a lengyel jegybank optimizmusát a deflációból történő kilábalással kapcsolatos lehetőségek kapcsán.
A jegybank előrejelzései szerint az árak növekedése a jövő évben eléri majd az 1,3 százalékot, szemben az idén júniusi 0,8 százalékkal. A fogyasztói árindex főbb elemei ellenben azt mutatják, hogy nő a csökkenés veszélye. 2015 elejével összehasonlítva egyedül az élelmiszerek szegmensének árnövekedése mozog a pozitív tartományban, ugyanakkor ez a szegmens adja az inflációs mutató gerincét.
Az energiaárak (az elektromos áram és a gáz ára) az elmúlt év végétől kezdve folyamatosan csökkentek. Jelenleg azt látjuk, hogy az inflációs kilátások egyre romlanak, nem pedig javulnak, mint ahogyan azt az NBP várja.
A papírforma érvényesülhet
Valószínű, hogy a szerb központi bank szeptember 8-i ülésétől nem vár nagy meglepetést a piac, az irányadó kamatláb várhatóan 4,25 százalékon marad majd. Ahogy azt a központi bank a a legutóbbi közleményében is hangsúlyozta, egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik a nyersanyag-árak alakulása, illetve a pénzügyi piacok trendjét illetően, mielőtt bármilyen monetáris politikai lépést hajtana végre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ettől függetlenül egy újabb 25 bázispontos kamatvágás szinte biztosnak tekinthető még az év végéig. A fogyasztói árindex meredeken zuhanó trendje (amely júniusra elérte a 0,3 százalékot, szemben a 2,5 és 5,5 százalék közötti célértékekkel), valamint az új kormány azon törekvései, hogy a fiskális konszolidációt gyors ütemben ellensúlyozzák, arra kényszerítheti a jegybankot, hogy ismét beavatkozzon a kamatok frontján.
Ez már így is rekord
Végezetül pedig a Magyar Nemzeti Bank valószínűleg változatlanul a rekord alacsony 0,9 százalékon tartja majd a jegybanki alapkamatot.
A nyár folyamán a jegybank megerősítette, hogy végzett a kamatvágásokkal, és „hosszabb ideig” változatlan szinten kívánja tartani irányadó kamatait – ennek eredményeképpen nagyobb meglepetések nem várhatók.
Az első negyedévben tapasztalt gyenge gazdasági teljesítmény egyértelműen átmeneti jelenség volt. Várható, hogy a növekedés üteme az elkövetkező negyedévekben ismét megélénkül, amely mögött a lakossági fogyasztás dinamikus emelkedése, a javuló gazdasági hangulat, illetve az ősz folyamán bemutatásra kerülő fiskális élénkítő csomag áll majd.
A gazdaság egyik aggályos pontja az építőipar teljesítménye – ebben a szektorban a szabadesés az év elején indult el (éves szinten 26,6 százalékos csökkenést mértek májusban), és a folyamat egészen 2016 végéig tarthat. Az ország egésze számára ugyanakkor nem jelent igazi kockázatot ez a rendkívül negatív helyzet, amely döntően az EU források kivezetésével függ össze.
