Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett rövid úton törölni egy vállalkozást, minden más általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. Azzal, hogy a jogalkotó – a hosszas eljárást kikerülendő – a kényszertörlés intézményét kiterjesztette, a cégbíróságok már négy esetben rendelhetik el a cég kényszerkivezetését.
Fellebbezésnek helye nincs
A kényszertörlést a cégbíróság elrendelheti, ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Ezenkívül, ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele.
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak helye nincs. Az eljárás – a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben – visszafordíthatatlan folyamat. Az eljárás alá vont cég üzletszerű tevékenységet már nem folytathat, és a cég legfőbb szerve – az eljárás kezdő időpontjától – nem dönthet sem a társaság további működtetéséről, sem pedig átalakulásáról. A vezetők személyes felelőssége azonban megmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelés kiegyenlítésére. A felelőtlenül gazdálkodó tehát a kényszertörléssel nem mentesül a felelősségre vonástól.
Maga az eljárás a cég törlésével vagy a felszámolási eljárás megindításával fejeződik be. Az első esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből, és az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a vezető tisztségtől. Amennyiben a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el. Ez esetben azonban egyezségkötésnek már nincs helye, és az eljárás az adós cég teljesítése esetén sem szüntethető meg.
Tisztuló cégvilág
A kényszertörlések számának alakulásáról készült statisztika jelzi, hogy a gyors felfutást követően, tavaly – és ez év első harmadában is – már csökkent a kényszerrel kivezetett cégek száma. Míg a jogszabály bevezetését követő első teljes esztendőben, 2013-ban (kerekítve) 15 000 céget, 2014-ben már 31 100 társaságot vontak kényszereljárás alá, addig tavaly már csak 26 000 esetben kellett a bíróságoknak ezzel a retorzióval élniük.
Erről a trendfordulatról tanúskodnak az idei adatok is; január és április között 6600 kényszertörlésre került sor a korábbi két esztendő 9000-9000 kényszerintézkedésével szemben. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a fiktív, illetve az életképtelen cégek zömét sikerült a gazdasági életből kikényszeríteni – írja a feketelista.huTisztább, átláthatóbb lett a cégvilág.
Országos törlési körkép
A megyei adatokat elemezve megállapítható, hogy a tizenkilenc közigazgatási térség közül tavaly tizenhét megyében kevesebb esetben kellett a cégbíróságoknak a kényszertörlés eszközéhez nyúlniuk, mint a korábbi esztendőben. Pest megyében viszont valóságos „kényszerjárvány” pusztított. A 2014. évinél (2846) csaknem 60 százalékkal több (4580) kényszertörlést regisztráltak a megyében.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Komárom-Esztergom a másik megye, ahol a cégvilágot a legjobban ritkította a kényszertörlés; 2015-ben 699 cég szűnt meg ily módon (egy évvel korábban 554). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében haladta meg még a hatszázat (676) a cégvilágból kikényszerített vállalkozások száma, ám szám szerint az egy évvel korábbihoz képest (1174) itt csökkent a legnagyobb mértékben. A legkevesebb kényszerkivezetésre (91) Tolna megyében, Zala megyében (113), és Vas megyében (117) került sor.
Nagyvárosi körkép
A feketelista.hu az ország tíz, nagy gazdasági potenciállal rendelkező városáról is kimutatást állított össze. Ebből megállapítható: tavaly valamennyi nagyvárosban kevesebb kényszerítő döntést hoztak a cégbíróságok, mint egy évvel korábban.
A sorból – gazdasági súlyánál fogva – ki kell emelni Budapestet; a kényszertörléssel tavaly kivezetett összes cégnek (25 960) több mint a fele fővárosi volt. Budapesten 15 098 társaság kényszerült ilyen úton távozni a piacról, ám számuk így is 17 százalékkal kevesebb volt, mint 2014-ben (18 263).
A továbbiakban, a legtöbb kényszertörlést (286) debreceni cégek esetében alkalmazták a bíróságok, de 78-cal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Miskolcon 267 cég kényszertörlésére került sor (egy évvel korábban 437-re). Nyíregyházán haladta meg még a kényszereljárással törölt cégek száma a kétszázat (230), ám itt is 46-tal kevesebb, mint 2014-ben volt. A legnagyobb mértékű csökkenés Kecskeméten volt tapasztalható, ahol a 2014. évi 252-vel szemben tavaly 110 kényszertörlést regisztráltak.
Hasonló tendencia érvényesült Győrben is; itt 148 vállalkozást kényszerítettek a bíróságok távozásra, egy évvel korábban 386-an szembesültek ezzel a retorzióval. Pécsett – éves összehasonlításban – 339-ről 195-re, Szegeden pedig 319-ről 182-re csökkent a kényszerítő bírói döntéssel törölt cégek száma. A legkevesebb kényszertörlés (107) a veszprémi cégeket érintette.
A kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos információk naprakészen hozzáférhetők afeketelista.hu-n, akárcsak más közhiteles intézmények elmarasztaló döntései – egészíti ki Iklódi András főszerkesztő. Az előrelátó üzletember egyetlen klikkeléssel meggyőződhet az érdeklődési körébe került cég „erkölcsi állapotáról”.
Ellenőrizheti például, hogy nincs-e folyamatban ellene felszámolási vagy csődeljárás, rendezettek-e adó-, illetve munkaügyei. Ezek ismeretében későbbi kellemetlen meglepetéseket, üzleti veszteségeket előzhet meg.
