A rendelkezésre álló adtok szerinti 21,1 százaléknyi szavazat értelemszerűen kevés az önálló kormányalakításhoz. A második helyet a jobboldali Igazi Finnek nevű párt szerezte meg, a harmadik pedig az eddig Alexander Stubb miniszterelnökségével kormányzó konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt lett.
Az új kormánykoalícióba bekerülhet a finn szélsőjobb
A finn politikai hagyományok szerint kormányt az alakíthat, aki a választásokon a legtöbb szavazatot szerzi meg. Ennek megfelelően Finnország új miniszterelnöke Juha Sipilä lehet, aki első politikai megnyilvánulásaiban nem zárta ki az együttműködést az Igazi Finnek pártjával. Ez utóbbi politikai erő részvétele a kormányzásában még okozhat gondokat, hiszen ez a párt nyíltan bevándorló ellenes és eurokritikus.
Akármilyen összeállítású ,,formáció” is kormányoz majd Finnországban, nem lesz egyszerű dolga. Az egykori európai példaország, ahol korábban hagyományosan a legképzettebbnek számítottak az emberek, akiknek technikai tudását nagyra becsülték más fejlett államokban is, gazdaságilag nehéz időszakot él át.
A 2008-as pénzügyi, gazdasági világválság alaposan megviselte a skandináv ország gazdaságát. A munkanélküliség ma a tíz százalékot közelíti, s léteznek olyan országrészek is, amelyekben minden ötödik lakosnak nincsen állása. A finnek nem alaptalanul aggódnak országuk eladósodása miatt. A válság óta a bruttó nemzeti jövedelemre kivetített államadósság csaknem megduplázódott, meghaladja a hatvan százalékot.
Gondot okozott a skandináv állam nagy európai kitettsége
A 2008-as válság a finneket különösen súlyosan érintette. Az ország ugyanis rendkívül módon kitett volt az európai piacoknak, a megtermelt áruk nyolcvan százalékát ide exportálták. Nem javított a politikai helyzeten, hogy az ukrán válság miatt Európa és Oroszország között súlyos konfliktus robbant ki. Finnország vonakodva ugyan, de végül is konzekvensen alávetette magát a közösség szankciós politikájának, ami jelentős exportveszteségeket okozott.
Az északi állam sok társadalmi gonddal is küzd. Léteznek olyan felmérések, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy az ipari államok közül Finnország az, ahol a nemzetgazdaságból a leggyorsabb szivárog el a munkaerő. A lakosság gyorsan öregszik, a bevándorlás jelentéktelen. A nagy hitelminősítők közül a Standard & Poor’s leminősített az ország adósságállományát, a Fitch pedig ezzel a lépéssel fenyegeti.
A finnek valójában a kormányzó politikai pártok tehetetlenségét utasították el. A egészségügy rendszer beígért reformja, a közigazgatási rendszer átalakítása nem valósult meg. Ehelyett politikai vitáktól volt hangos a közélet.
Ötvenhárom éves és milliomos a leendő kormányfő
A választásokat megnyert liberálisoknak, s vezetőjüknek, a leendő kormányfőnek, Juha Sipilä-nek nem lesz egyszerű dolga. Sipilä 2011 óta ül a finn parlamentben, ötvenhárom éves és milliomos. Nem kevesebbet ígért követőinek, mint azt, hogy az elkövetkező esztendőkben kétszázezer új munkahelyet teremt vezetésével a megalakuló kormány. Ez nagyjából kétszer annyi, mint amennyit Finnország 2008 óta elveszített.
Mindezt hogyan akarja elérni, arról egyelőre keveset tudunk. A választások megnyeréséhez nem igazán volt szükség részletes gazdasági, pénzügyi, társadalmi tervek ismertetésére. A finnek az elutasítás pártján álltak, büntették az előző kormányerőket.
A megszorításokat aligha lehet elkerülni
A finn politológusok közül sokan alkalmasnak tartják Sipilä-t a kormányfői posztra. A jövő kormányfője pragmatikus, együttműködő, higgadt. Olyan politikust látnak benne, aki a valóság talaján áll, aki képes rendezni a problémákat. Gazdasági szakemberek szerint, ha az új kormány elkerüli a kollektív adóemeléseket, munkahelyeket teremt, segíti képzett munkaerő bevándorlását az országba, megszünteti a korkedvezményes nyugdíjazásokat és támogatja a családokat, különös tekintettel a szülőanyákat, akkor sikeres lehet.
És persze nem kerülheti azt, hogy megszorító, takarékossági intézkedéseket tegyen. A választási küzdelem során Sipilä nem egyszer hangoztatta: készek arra, hogy elfogadják, nehezebb idők jönnek a finnek életében. A ,,keménykedés” hozott szavazatokat is a politikai pártnak. Kérdés azonban, a finnek, beleértve a politikai partnereket is, képesek lesznek-e valójában elviselni a megszorításokat.
