Bulgária a legveszélyeztetettebb
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai pénteken ismertetett tanulmányukban kimutatták, hogy a Grexit járványhatásának két fő lehetséges terjedési útvonala, a külkereskedelem és a pénzügyi kapcsolatrendszer egyaránt Bulgáriát fenyegeti a legnagyobb mértékben.
A ház számításai szerint a Görögországba irányuló bolgár export a bolgár hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékával egyenlő, Magyarország esetében ugyanakkor ez az arány nem éri el fél százalékot sem. A bolgár bankrendszer görögországi kitettsége a bolgár GDP-érték 19 százaléka, a többi térségi gazdaságban viszont zéró és 0,1 százalék közötti ez a ráta.
A tőkekorlátozás a fő veszély
A fő veszély itt az, hogy ha Görögország tőkekorlátozásokat vezet be és/vagy elhagyja az euróövezetet, akkor a görög anyabankok nem tudnák fenntartani érdekeltségeik finanszírozását, ami a görög bankérdekeltségek piacain – jelen esetben Bulgáriában – a hitelellátás megroppanását okozhatja – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint a közép- és kelet-európai EU-térség többi gazdaságát közvetett módon fenyegetné a Grexit-járvány, akkor, ha a görög eurótagság megszűnése pénzügyi stresszhelyzetet okozna az euróövezet nyugat-európai gazdaságaiban. A nyugati euróövezeti gazdaságokkal ugyanis a felzárkózó európai térség külkereskedelmi és pénzügyi kapcsolatai is igen jelentősek: a régió euróövezeti exportja a keleti EU-gazdaságok GDP-értékének 20-50 százaléka között mozog, és a banki kapcsolatok is igen mélyek.
A Capital Economics londoni elemzői szerint így ha a Grexit az euróövezet egészében pénzügyi stresszt és gyengébb növekedést okoz, azt Közép- és Délkelet-Európa legtöbb gazdasága is keményen megszenvedné. A ház szerint emellett középtávú következmények is lehetnek, ha a Grexit a szélesebb értelemben vett európai integrációs folyamatot is megkérdőjelezi, mivel ez hatással lehet a felzárkózó európai térségbe irányuló külföldi befektetésekre.
Bizalmi sokkba kerülnének az országok
Más nagy londoni házak szerint is komoly bizalmi következményei lennének, ha Görögországnak távoznia kellene a valutaunióból. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő a lehetséges görög fejleményekről összeállított legutóbbi részletes helyzetértékelésében hangsúlyozta: az euróövezetet a tagság visszafordíthatatlanságának vélelmére alapozva alkották meg, és az e visszafordíthatatlanságba vetett hit az egész rendszer legfőbb erőssége.
Éppen ezért Görögország távozása esetén a legnagyobb veszélyt a bizalmi sokk okozná. Ha egy ország kilépne az euróövezetből, az megmutatná, hogy a súlyos mértékű, kíméletlenül betartatott belső kiigazítási folyamatnak van alternatívája, és ez meggyengítheti a bármi áron végrehajtandó kiigazítás melletti politikai elkötelezettséget. Ezt a befektetők is tudnák, és az ennek nyomán szélesedő befektetői kockázatkerülés növelné annak a rizikóját is, hogy a nagy adósságteherrel küszködő euróövezeti szuverén adósok elveszítik tőkepiaci hozzáférésüket – hangsúlyozták a Moody’s londoni elemzői.
Folyamatosan mentik a pénzüket a görögök
Görögországban 11 éves mélypontra estek a vállalatok és a háztartások bankoknál elhelyezett betétei májusban a belpolitikai bizonytalanság és azon félelmek miatt, hogy az ország esetleg elhagyja az euróövezetet.
A görög központi bank adatai szerint a betétállomány áprilishoz képest 3,7 milliárd euróval (2,8 százalékkal) 129,9 milliárd euróra, 2004 májusa óta legalacsonyabb szintre esett. A betétállomány ezzel már a nyolcadik egymást követő hónapban csökkent.
A jegybank jelentése rámutatott arra, hogy a betétállomány zsugorodása némileg lassult májusban, miután áprilisban 4,9 milliárd euróval csökkent.
