Nem mai szerződések
Egy kivételével valamennyi szerződés, amelyet az OLAF vitat, a 2010 előtti időszakban született – közölte Tarlós István, hozzátéve: „a legsúlyosabbak, amelyek alapján (…) az OLAF azt állapítja meg, hogy az esetleges veszteségek általa kilencven százalékosnak minősíthető hányada kialakult, azokat még jóval a 2006-os választások előtt kötötték”.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Mint elmondta, egyetlen olyan észrevétel van, amely a 2010 utáni időszakra vonatkozik, „amikor is éppenséggel egy további korrupció lehetőségét” szüntették meg a korábbi ellenőrző mérnök cseréjével.
A kormányzat és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az engedélyével végül mellőzték a közbeszerzést és a főváros saját cégét jelölték ki ellenőrző mérnöknek. Az OLAF a közbeszerzési eljárás elmaradását helytelenítette, de mint a jelentésében is megállapította, a cserével „a további korrupciós tevékenységnek” szabtak gátat.
Demszky menekülése
A főpolgármester szólt arról, ha lesz olyan európai uniós határozat, amellyel pénzt kérnek vissza, akkor a kormánynak és a fővárosnak mindent meg kell tennie, hogy éljen a jogorvoslati lehetőségekkel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Tarlós István kitért arra is, hogy szerinte, amikor a korábbi szabad demokrata főpolgármester, Demszky Gábor a politikai felelősség elől menekül, „az nevetséges és már-már szánalmas”.
Egy főpolgármester a vezetése időtartamára egyszerűen nem mondhatja azt, hogy nincs politikai felelőssége – mondta, megjegyezve, hogy ha Demszky Gábor az OLAF által majdnem nyolcvan észrevételezett szerződés egyikéről sem szerzett tudomást, akkor alkalmassági problémákról kell beszélni.
A csalás tankönyvi példája
Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a csalás tankönyvi példájának nevezte a 4-es metró beruházásánál történteket az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) az ügyben készült jelentése alapján.
A miniszter a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának adott interjúban kifejtette, hogy a 430-450 milliárd forintos metróberuházásból eddig 380 milliárd forintot fizettek ki, a projekt lezárása most is folyik, mivel a magyar támogatás minden évben szerepel a költségvetésben.
Az idén még 20 milliárd forintot kellene folyósítani a központi büdzséből Budapestnek, ám ennek a kifizetését felfüggesztik. Amíg ugyanis „nincs pont” az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint „Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda”, miután az ügyben „bűncselekmények sokasága” valószínűsíthető – magyarázta.
Emlékeztetett, hogy a Miniszterelnökség szabálytalansági eljárást indított, amelynek célja, hogy megállapítsák, a magyar állam által biztosított támogatásnál voltak-e csalások. „Vélelmezhetően voltak”, hiszen az OLAF-jelentésből látszik: nemcsak az EU-s pénzeknél történt csalás, hanem a magyar államkasszából közvetlenül folyósított forrásoknál is – mondta Lázár János, hozzátéve: a szabálytalanság megállapítása esetén a pénzt vissza kell kérnie a kormánynak Budapesttől.
Visszaszerezni a pénzt
A tárcavezető szerint leegyszerűsítve az történt, hogy külföldi nagyvállalatok – például a Siemens és az Alstom – „a Fővárosi Önkormányzat vezetésével és a különböző műszaki ellenőrökkel, tervezőkkel összefogtak, és meglopták Brüsszelt és a magyar költségvetést”. A „lopás metodikája” sok esetben az volt, hogy a műszaki ellenőr vagy a tervező a megbízó helyett a kivitelező érdekeit szolgálta, „a megbízó pedig nagyvonalúan aláírta a felturbózott összegeket” – mondta.
A Miniszterelnökség vezetője szerint „Demszky Gáborék tevékenysége miatt” azért kerül nehéz helyzetbe a Fővárosi Önkormányzat, mert az EU visszakéri a pénzt, és a magyar állam is tehet így. Nyilvánvalónak nevezte, hogy meg kellene próbálni a külföldi kivitelezőktől visszaszerezni az összegeket, ami a főváros dolga lesz.
Jelezte ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította a kormány tagjait, hogy minden segítséget – jogit és pénzügyit egyaránt – adjanak meg Budapestnek az ügy rendezésében.
Lázár János összegzése szerint az ügy nemcsak a lopás miatt jelent súlyos bajt, hanem a visszafizetési kötelezettségek miatt, amivel az EU nem fogja megvárni a magyar ügyészségi, bírósági döntést. Ez végső soron komoly anyagi kárt jelent majd a fővárosnak – mondta.
