Megszegték az uniós törvényeket
Az EB szerint azzal, hogy Horvátország euróra váltotta a svájci frank alapú hiteleket, és annak költségeit a bakokra hárította, megszegte a befektetésekről szóló uniós törvényeket és bilaterális szerződéseket.
Venessa Mock, a bizottság pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiacokért felelős szóvivője a csatornának elmondta, hogy az EB még június 16-án levélben, hivatalosan is értesítette Horvátországot az eljárásról. A szóvivő szerint érthető, hogy a horvát kormány megpróbálja megvédeni a hiteleseket, akiknek az árfolyamváltozás jelentős terhet jelent, ezt az EB is támogatja.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Túl sok teher a bankokon?
Ugyanakkor hozzátette: a horvát parlament olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé tette minden hitelfelvevő számára (kivéve a jogi személyeket), hogy a svájci frank alapú hiteleik euróra váltását az aktuális piaci árfolyamon tegyék meg, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes.
Ennek a költségeit pedig majdnem teljes egészében a hitelintézeteknek kellett állniuk, ez pedig túlhalad azon a legitim célon, hogy megvédjük a szegényeket és elkerüljük a hitelválságot – hangsúlyozta Mock.
„A törvény visszaható hatálya veszélyezteti a jogbiztonság elvét, és egyúttal aláássa a befektetők bizalmát is” – szögezte le.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kiemelte, hogy a bizottság szerint fontos egyensúlyt teremteni a fogyasztók érdekei, valamint a tőkepiac egységének megőrzése és a annak jogi keretei között. „Reméljük Horvátország megtalálja az arányos megoldást. Ez mindenki érdeke, a fogyasztóké és befektetőké is” – húzta alá.
Így váltották át a hiteleket
A horvát parlament tavaly januárban szavazta meg a kormány javaslatát, amelynek értelmében egy évre 6,39 kuna/svájci frank árfolyamon rögzítik a frankban felvett hitelek törlesztési árfolyamát. A svájci frank alapú hitelek eurósításáról szóló törvény szeptemberben fogadták el a képviselők. A hitelintézeteknek három hónapjuk volt arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, a költségeket pedig saját maguknak kellett állniuk, amit adókedvezmény formájában leírhattak.
A Horvátországban működő legnagyobb külföldi bankok az Erste Group Bank AG, a UniCredit SpA, az OAO Sberbank, továbbá a Raiffeisen Bank International AG és a Hypo Group Alpe Adria AG ezt követően bejelentették, hogy perelni fogják a horvát államot, mert megszegte az uniós törvényeket.
