A piacon történt események különböző területeket érintettek, a kialakult bizalomvesztés az egész pénzügyi szektort sújtják ugyanakkor, olyan szereplőket is, amelyek egészen más feltételek között működnek. Ezért érdemes néhány fogalmat tisztázni – emelte ki a társaság mai sajtóbeszélgetésén Bilibók Botond a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója.
Sohasem lesz Magyarországon vállalati kötvénypiac
Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődje vállalati esemény, nem brókercsőd. Itt olyan kötvényt bocsátottak ki, amely mögött nem volt megfelelő fedezet, illetve pénztermelő képesség, a kibocsátó nem tudta biztosítani a vállalt feltételeket, a folyamatos visszaváltást – mutatott rá Bilibók Botond.
Az alapkezelőről
A Concorde Alapkezelő Magyarország legnagyobb független magyar befektetési alapkezelője. A teljes hazai befektetési alap piacon részesedésük 5 százalék körüli, az abszolút hozamú befektetési alapok területén piacvezetők. Az egy főre eső kezelt vagyon alapján a második legnagyobb szereplők a piacon.
Az intézmény kizárólag befektetési alapok kezelésével, valamint intézmények és privát ügyfelek portfóliókezelésével foglalkozik. Az általuk kezelt befektetési alapok letétkezelő bankjai az UniCredit, a Raiffeisen és a Citibank. A cég könyvvizsgálója több mint 10 éve, a Deloitte.
A Concorde Alapkezelő 2013 óta tagja a világ legnagyobb szuverén állami alapjának, a Norvég Kormányzati Nyugdíjalapnak dolgozó vagyonkezelők szűk klubjának tagja. A norvég alap vagyona a magyar GDP több mint hétszerese. A vagyonkezelők kiválasztása a legszigorúbb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő átvilágításon útján történik. Ilyen mandátummal Magyarországon egyedül a Concorde Alapkezelő rendelkezik.
A cég tulajdonosai a magánszemélyek (Bilibók Botond, Cser Tamás, Móricz Dániel, Szabó László), illetve a kisebbségi tulajdonos a Concorde Eszközkezelő, amely szintén magánszemélyek birtokában van, akik egyben a Concorde Értékpapír tulajdonosai. A cég meghatározó szakemberei két évtizede tevékenykednek a piacon.
A vállalati csődök nem ritka események a nemzetközi tőkepiacokon, ami persze nem jelenti azt, hogy a Quaestor ügynek ne lennének súlyos következményei itthon. Miként Bilibók Botond fogalmazott: valószínűleg sohasem lesz Magyarországon vállalati kötvénypiac, pedig a jelenlegi hozamkörnyezet igazán kedvezne most ezen tőkepiaci szegmens fejlődésének.
A Quaestor ügy azonban alapvetően különbözik a korábban bejelentett Buda-Cashnél és Hungária Értékpapírnál történtektől, ahol arra derült fény, hogy a cégek nem tudnak elszámolni az ügyfeleik számláin lévő eszközökkel. Az ugyanakkor, ami ezeknél a cégeknél történt az alapkezelőknél a rendszer sajátosságai miatt nem következhet be – szögezte le a szakember.
Az alapkezelők nem tudják lenyúlni az ügyfélpénzeket
A befektetési alapkezelők nem tudják megkárosítani ügyfeleiket, mert nem kezelnek számlákat, nincs náluk a pénz, az a letétkezelő bankoknál van. A letétkezelők vezetik a pénz és értékpapírszámlákat. Naponta piaci értéken kiszámolják a vagyon aktuális értékét. Az alapkezelő dönt az ügyletekről, de nem fér hozzá az eszközökhöz.
A befektetési alapoknál sokkal biztonságosabb pénzügyi instrumentum nem nagyon van a tőkepiacon. Itt is lehet rossz befektetési teljesítményt elérni (lehet vesztesége az alapnak — a szerk.), de annak gyakorlatilag nulla az esélye, hogy az alapkezelőkből az elmúlt hetekben tapasztalt módon pénz tűnjön el – hangsúlyozta Bilibók Botond.
Érdemes tisztázni a fogalmakat
A befektetési alapok piacán emellett jóval kisebb az esélye annak is, hogy olyan helyzet álljon elő: nem képesek a visszaváltási igényeknek megfelelően biztosítani a szükséges forrásokat. A ma Magyarországon elérhető alapok ugyanis döntően likvid értékpapírokban tartják a befektetéseket, amelyek erős tőkekivonás esetén gyorsan értékesíthetőek.
Erős tőkekivonás
A bizalomvesztést a Concorde Alapkezelőnél is megérezték. Kedden a privátbanki megtakarításokból 300, az alapokból 2,2-2,4 milliárd távozott. Ez a tétel a kezelt vagyonhoz képest elenyésző, figyelembe véve azonban, hogy az elmúlt másfél-két évben több olyan nap volt, amikor ennek többszöröse volt a tőkebeáramlás, számottevő mérték – mondta Bilibók Botond. (Az alapkezelő 111 milliárd forintnyi privátbanki vagyont kezel, befektetési alapokjaikon keresztül 500 milliárd körüli összeget helyeztek el náluk.)
Mindezt az alapkezelő azért tartotta rendkívül fontosnak hangsúlyozni, mert az elmúlt másfél, két évben óriási tőkebeáramlás volt a befektetési alapokba. Döntően a betétekből, tehát egy jóval biztonságosabb, egyszerűbben áttekinthető környezetből áramlott ide a pénz, a rendszert a piac új szereplői kevéssé ismerik.
Nincs szükség szigorításra
Az elmúlt napok botrányaihoz kapcsolódóan a szabályozói környezet és ellenőrző hatóság felelősségét firtató kérdésekre válaszolva Bilibók Botond azon véleményének adott hangot, hogy nap mint nap nem a felügyeletnek (vagy nem csak a felügyeletnek), hanem a piacnak kellene ezeket az ügyeket figyelemmel kísérnie. A piacon általában megszokott értékektől eltérő hozamígéretekkel kapcsolatos kétségeknek valamilyen formában a szakmának hangot kellene adnia.
A szabályozást egyébként megfelelőnek tartja: bármilyen szigorú is az, minden visszaélést nem lehet megakadályozni – mondta a vezérigazgató.
