Egyértelmű a britek célja

A WTO-szabályozás alapján vám-, illetve nem vámjellegű akadályok emelkednének az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti, évente csaknem 640 milliárd euró értékű, jelenleg teljesen vámmentes kereskedelmi forgalom elé.

David Davis a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában azonban megerősítette, hogy a brit kormány célja mindenre kiterjedő, a brit EU-tagság megszűnése után is vámmentes kétoldalú kereskedelmet biztosító szabadkereskedelmi megállapodás elérése az Európai Unióval.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]

Arra a riporteri felvetésre, hogy Kanadának hét évébe telt egy ilyen egyezmény megkötése az EU-val, Londonnak viszont jövő októberre – az EU által szabott határidőre – megállapodásra kellene jutnia az unióval, Davis kifejtette: az összehasonlítás a kanadai-EU szabadkereskedelmi szerződéssel nem helytálló, mivel Nagy-Britannia eddigi EU-tagsága révén a teljes szabályozói konvergencia helyzetéből kezdi a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az EU-val.

Így nem kell „sorról sorra” minden vámtételt megtárgyalni, márpedig ez telik nagyon sok időbe – mondta a kilépési tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium (DExEU) vezetője.

Davis hangsúlyozta: London a Kanadával kötött uniós egyezménynél jóval szélesebb körű, „Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is. A Brexit-ügyi miniszter kiemelte, hogy a kanadai-EU szabadkereskedelmi szerződés nem vonakozik a szolgáltatások kereskedelmére.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Így számolnak az elemzők

Londoni pénzügyi elemzők is felhívták már a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyek a Brexit-folyamatból a szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodás nélkül származhatnának a szolgáltatatási, mindenekelőtt a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorra vonatkozóan. Egyes elemzőházak szerint a megállapodás nélkül záruló Brexit-folyamat azzal fenyegetne, hogy a londoni bankok elveszíthetik szolgáltatásnyújtási engedélyeiket az euróövezetben.

Ennek lehetséges hatásairól a legátfogóbb tanulmányt az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állította össze. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, és ennek szélsőértékhatása 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhatna a Cityben.

Nem kötelező erejű

David Davis a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette ugyanakkor, hogy a Brexit-tárgyalások első – mindenekelőtt a brit kötelezettségeket rögzítő – szakaszát várhatóan lezáró, péntekre kialakult előzetes megállapodás brit végrehajtása is függ attól, hogy a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló második tárgyalási szakaszban sikerül-e elérni a London által célként kitűzött átfogó szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val.

A Brexit-ügyi miniszter szerint a pénteki előzetes egyezménynek „nincs jogi kötelező ereje”, és ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás, akkor Nagy-Britannia nem fizetné ki a brit uniós tagság idején az Európai Unióval szemben keletkezett és ezután keletkező pénzügyi kötelezettségeit.

A Downing Street korábban arra utalt, hogy ez a számla 35-39 milliárd font között lehet, de Davis a vasárnapi BBC-műsorban ezt becslésnek nevezte, hangsúlyozva: a végleges összeget még hosszú ideig nem lehet pontosan meghatározni.