Veszteségben az összes index
A kereskedés kezdetén a frankfurti DAX index 1,18 százalék, a londoni FTSE-100 index 1,10 százalék, a párizsi CAC-40 index 1,33 százalék veszteséget mutatott. A vezető euróövezeti vállalatok részvényeinek árfolyamát követő EuroStoxx50 index 1,37 százalékkal, a legjelentősebb európai vállalatok papírjait tartalmazó FTSE Eurofirst 300 index pedig 1,20 százalékkal gyengült a hétfői kezdéskor.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 79,79 pontos csökkenéssel, 27 062,47 ponton nyitott hétfőn. A pénteki záró értékéhez képest 0,29 százalékkal gyengült.
Lejtmenetben az olajár
Az olaj ára csökkent, a Brent nyersolaj 4,92 százalékkal, a WTI 5,08 százalékkal lett olcsóbb a globális kereskedés hétfői kezdete óta. Az európai tőzsdék nyitásakor a Brent nyersolajat legközelebbi szállításra hordónként 40,98 dolláron, a WTI nyersolajat 39,59 dolláron jegyezték a határidős piacon.
Az arany határidős jegyzése 0,11 százalékkal, unciánként 1233,30 dollárra csökkent. Az eurót 1,1292 dolláron jegyezték, 0,07 százalékkal erősebben.
Itthon sem lesz másképp
Rövid Szabolcs, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője nyitásnál a magyar és az európai részvénypiacon is negatív hangulatra számít. Az elemző szerint a nap folyamán érdemes lesz figyelni a nemzetközi börzéket, ugyanis ezeknek a változásai hatással lesznek majd a BUX-ra is. A vezető részvények is mínuszos tartományban nyithatnak a negatív részvénypiaci hangulat miatt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője kommentárjában kiemelte: az európai részvények enyhe korrekciót mutatnak hétfő reggel, ehhez hasonló teljesítményt vár a BUX-tól is. Az elemző kiemelte: az olaj kereskedése jelentős eséssel nyitott, miután nem sikerült megegyezésre jutni Dohában.
Ezért várható további csökkenés
A tőzsdei kereskedés negatív hétfői tendenciáját a megállapodás nélkül zárult dohai olajpiaci csúcstalálkozó mellet a vártnál lassúbb kínai gazdasági növekedés alapozta meg. Az első negyedévben a kínai gazdaság 1,1 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, ami a legalacsonyabb érték a negyedéves növekedési adatok közzétételének 2011-es kezdete óta. A kínai statisztikai hivatal egyúttal lefelé, 1,6 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a tavalyi negyedik negyedévi növekedési ütemet is.
Gyorsjelentésből nem lesz hiány
Hétfőn a kínai növekedési adatokon túl nem várható fontosabb, piacbefolyásoló jelentőségű makrogazdasági adat közzététele. Nagy lendülettel folytatódik viszont az első negyedéves tőzsdei eredménybeszámoló szezon. A nagyobbak közül a Rio Tinto, a Morgan Stanley, az IBM, a PepsiCo, a Netflix a Centrica, a L’Oreal és a Reckitt Benckiser jelentése befolyásolhatja általában is a tőzsdei folyamatokat.
Kudarc lett a dohai csúcsból
A befektetői figyelem azonban hétfőn elsősorban a világ olajellátásának felét adó főbb olajtermelők kudarccal zárult dohai találkozója piaci hatásainak mérlegelésére összpontosul. Az olajtermelőknek nem sikerült megállapodniuk a kitermelés korlátozásában a januári szinten annak érdekében, hogy stabilizálni tudják az immár két éve csökkenő világpiaci árakat.
Egyes vélemények szerint az utóbbi hetekben éppen a dohai találkozó sikerébe vetett remény emelte meg a kőolaj világpiaci árát, számos elemző viszont úgy gondolja, hogy a túltermelés és a lassuló keresletnövekedés függvényében nem a termelésbefagyasztás kilátása, hanem az amerikai kitermelés tényleges csökkenése eredményezte az árak emelkedését.
Irán kötötte az ebet a karóhoz
A dohai találkozó eredménytelensége annak a szaúdi követelésnek volt tulajdonítható, hogy Irán is vegye ki a részét a termelés befagyasztásából. Szaúd-Arábia már korábban is leszögezte – legutóbb éppen a dohai találkozó előtt még szombaton – hogy semmilyen megállapodás nem jöhet létre Irán részvétele nélkül.
Irán képviselői azonban eleve el sem utaztak Dohába, az iráni olajügyi miniszter pedig azt üzente vasárnap, hogy üdvözli az olajtermelés befagyasztását célzó lépéseket, de országa semmilyen formában sem volt előidézője az olajpiaci egyensúly felborulásának, és emiatt nem is tervezi, hogy önként csökkentse olajtermelését, illetve -kivitelét.
Irán jelenlegi olajtermelése napi 3,5 millió hordó, olajexportja pedig 2 millió hordó. Az iráni olajügyi miniszter vasárnap arról is beszélt, hogy 2017 márciusára az iráni olajtermelés már napi 4 millió hordó lesz.
Érzeték ezt a piacok
Gyengültek az indexek pénteken a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken, a budapesti piac indexe tovább erősödött.
