Sötét mód ikon
2026 július 23
Borúlátó az orosz jegybank

Borúlátó az orosz jegybank

Eszerint idén az eddig várt 0,4 százalék helyett 0,3 százalékkal bővülhet a hazai össztermék (GDP), jövőre stagnálhat az orosz gazdaság, 2016-ban pedig 0,1 százalékkal növekedhet. A jegybank szerint 2017-ben várható a gazdaság élénkülése, a GDP 1,6 százalékkal gyarapodhat az importhelyettesítő termelés fejlődésének és az orosz export versenyképessége javulásának köszönhetően – derül ki az Interfax orosz hírügynökség által ismertetett előrejelzésből.

A kamatemelések korlátozták a rubel gyengülését

A jegybank alapforgatókönyve szerint az Urals típusú nyersolaj hordónkénti (159 liter) átlagára jövőre 95 dollár, 2016-ban 94 dollár, 2017-ben pedig 92 dollár lesz. Az előző, október végén közölt prognózisban a jegybank még 104,8, 103,1, illetve 102,5 rubellel számolt. Bár kicsi az esélye annak a vészforgatókönyvnek, hogy a kőolaj hordónkénti ára jövőre 60 dollárra esik, ebben az esetben az orosz gazdaság 3,5-4 százalékkal eshet vissza.

Az alapforgatókönyvben a központi bank azzal számol, hogy az Oroszországot sújtó nyugati szankciók 2017 végéig fennmaradnak.

Az inflációt illetően a korábbi 4,5-5 százalék helyett jövőre 6,2-6,4 százalékos pénzromlást vár a jegybank, 2016-ban 4,9-5,3, 2017-ben pedig 4-4,6 százalék lehet az infláció. Az előre nem látható faktorok hatása miatt jegybanki eszközökkel lehetetlen volt idén megakadályozni az árak meredek emelkedését. Az idei infláció több mint 8 százalékos mértékéből 3,5 százalékpontot tesz ki az előre nem látható külső, valamint a nem monetáris faktorok hatása. Mindazonáltal a kamatemelések korlátozták a pénzromlás ütemének felgyorsulását és a rubel gyengülését – mutatott rá a jegybank.

Előre törhetnek a külföldi valuták

A központ bank emelte a tőkekivonás nagyságára vonatkozó prognózisát is: így az eddig várt 90 milliárd helyett immár 128 milliárd dollárra számít. Jövőre 99 milliárd, 2016-ban 60 milliárd, 2018-ban pedig 38 milliárd dolláros tőkekivonás várható. A jegybank kiemelte, hogy a tömeges tőkekivonás hátterében „sajátos tényezők” állnak. Az ukrán válság és az Oroszországot sújtó nyugati szankciók következményeként jelentősen romlottak a külső finanszírozás feltételei, azaz Oroszország előtt gyakorlatilag bezárultak a külső tőkepiacok az idei év második felében.

A gazdaságfejlesztési minisztérium továbbra is 100 milliárd dolláros nagyságrendű tőkekivonásra számít az idén, a pénzügyminisztérium pedig valamivel több mint 90 milliárd dollárra.

A jegybank megítélése szerint a pénzügyi stabilitást a rubel árfolyamának olyan típusú alakulása fenyegeti, amely tartós leértékelési várakozásokat idézhet elő, a külföldi valuták iránt erős keresletet válthat ki és jelentősen ronthatja a hitelintézetek és vállalatok pénzügyi szilárdságát.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.