Az atomenergia jelentős szerepet játszik a nemzetgazdaságban, a villamosenergia-termelésben, az iparban, de a mezőgazdaságban vagy a tudományos kutatás számos területén is – emelte ki Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára. A jelentés által vizsgált időszak alatt Magyarországon összesen 1200 munkahelyen alkalmaztak radioaktív anyagot vagy ionizáló sugárzást előállító berendezést, sugárbaleset nem történt – közölte az államtitkár.
A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott jelentés egyebek között kitér arra: csaknem 16 000 a rendszeres foglalkozási sugárterheléssel járó munkahelyeken dolgozó munkavállalók és egyéni vállalkozók száma.
A dokumentum szerint a paksi atomerőmű 2009-ben 15 427 gigawattóra villamos energiát termelt, és ezzel a hazai villamosenergia-termelés 43 százalékát adta. Az atomerőmű stratégiai jelentőségű az ország villamosenergia-ellátásában. A létesítmény 2010-ben 15 760, 2011-ben 15 685 gigawattóra áramot termelt.
A jelentés emlékeztet arra is: 2011 március 11-én földrengés pusztított Japánban, ennek következtében baleset történt a fukusimai atomerőműben.
Ez a baleset világszerte felvetette az atomerőművek természeti katasztrófákkal szembeni védettsége felülvizsgálatának igényét. Az Európai Unió Tanácsa célzott biztonsági felülvizsgálatot – stressz-teszt programot – javasolt, amelyhez Magyarország azonnal csatlakozott.
2011 második felében Európa több pontján a radioaktív jód koncentrációjának növekedését mérték a légtérben. Kiderült, hogy Budapesten, egy magyar cégnél folyó – orvosi diagnosztikai és gyógyászati célú – jód-izotóp gyártási folyamat során a szokásos mennyiséget többszörösen meghaladó mértékű radioaktív anyag került a légtérbe. Bár a kibocsátás teljes mértéke nem érte el az éves, hatóságilag jóváhagyott korlátot, a gyártást felfüggesztették és kivizsgálták a jelenség okát.
A jelentés szerint 2011-ben fordulópontjához érkezett a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítására irányuló folyamat is. Az Országos Atomenergia Hivatal által meghatározott kritériumok alapján az atomerőmű összeállította és benyújtotta az 1. blokk üzemidő-hosszabbításának engedélyezéséhez szükséges biztonsági dokumentumokat.
Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága általános vitára ajánlotta az ország területi folyamatainak alakulásáról, a területfejlesztési politika és a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatáról, valamint a magyar településhálózat helyzetéről szóló jelentést is.
