Számos közgazdász úgy véli: Európa legalább öt évvel le van maradva az Egyesült Államok mögött, hogy rendbe rakja a bankrendszerét, ami megmagyarázza, hogy miért olyan lassú és törékeny a talpra állás az öreg kontinensen – írja a Reuters.
Az EKB új szerepe
Miután az EU Tanácsa 2013. október 15-én elfogadta, 2013. november 3-án hatályba lépett az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet. Ennek értelmében az EKB 2014. november 4-től kezdi meg teljes körű felügyeleti feladatinak ellátását.
Mindazonáltal még nem teljesen világos, hogy az EKB szigorú eljárása amellett, hogy kemény teszt elé állítja a bankokat, elegendő lesz-e arra is, hogy fellendítse a reálgazdaságba irányuló hitelezést. A valódi kérdés ugyanis az, hogy a spanyol, portugál vagy görög vállalatok azért jutnak-e nehezen és drágán hitelhez, mert az ingatag helyzetben lévő bankok vagy nem tudnak, vagy vonakodnak hitelezni, vagy pedig a stagnáló gazdaságokban egyszerűen nincs megfelelő kereslet.
További aggodalomra ad okot, hogy a politika mennyire állja majd útját az EKB-nak, hogy átszervezze vagy bezárja az elégtelenül működő úgynevezett „zombi bankokat”, és megfordítsa Európa pénzügyi rendszer szétrepedésének folyamatát.
Bankok és nemzetek
A politikai szempont azért is igen lényeges, mert az eurózóna válsága fellobbantotta a banki nacionalizmus szikráját. Az egyes kormányok és szabályozó hatóságok pedig ennek következtében igyekeznek megfékezni a határokon átnyúló intézkedéseket. Az egyik ilyen hírhedt eset az volt, amikor a német bankfelügyelet meggátolta az olasz Unicredit németországi üzletágát, hogy pénzeszközöket csoportosítson át az anyavállalathoz.
Nicolas Veron, a brüsszeli Bruegel agytröszt bankfelügyeleti szakértője szerint komoly baj következhet be, ha a kormányok ellenállnak az EKB azon törekvésének, hogy bezárja a gyengélkedő hitelintézeteket. „Sok kormány aggódik amiatt, hogy az ő bankjait kell majd bezárni” – mondta Veron a Reutersnek. „Egyelőre még nem világos, hogy az EKB meddig mehet majd el a kormányokkal szembeni ütközetben. A helyzet nem is fog rendeződni addig, amíg az EKB nem veszi át a felügyeleti jogot, amely tervezett időpontja november 4.”
Az utolsó esély
Az európai bankrendszer következő felülvizsgálata az „utolsó esély”, hogy bebizonyosodjon a szektor hitelessége – nyilatkozta Mervyn King, a Bank of England korábbi kormányzója a CNBC-nek.
„A pénzügyi piacok nagyon figyelmesen fogják követni az őszi eseményeket, hogy vajon tényleg hitelt érdemlő megállapítások látnak-e napvilágot az egyes bankok tőkehelyzetét illetően. Nagyon sok múlik majd ezen” – tette hozzá, miután hangsúlyozta, hogy az eddigi tesztek nem igazán győzték meg a piacokat a komolyságukról.
Átláthatóság és őszinteség
„Olyan időket élünk, amikor az őszinteség létfontosságú: átláthatóság és őszinteség. Szembe kell nézni a bankok mérlegproblémáival, és a friss tőke pumpálása az egyetlen lehetséges út mostantól. Ez pedig egy teszt lesz Európa számára, hogy vajon van-e elég akarata megtenni ezt” – tette hozzá.
A központi bankok szerepével kapcsolatban King megjegyezte, hogy kiemelten fontos szerepük volt a 2008 és 2010 közti időszakban, de el kell fogadnunk, hogy ez az időszak véget ért.
A talpra állás titka most másfajta politikákban rejlik – emelte ki. Részben a gazdasági aktivitás növelése, valamint a jövőbeni jövedelmek felemelésére tett kísérletekben jelentik a kulcsot. Másrészt pedig az árfolyamok nagyobb rugalmasságára irányuló politikai lépésekre van szükség, amelyek együtt lehetőséget teremtenek a világgazdaság egyensúlyának visszaállítására – hangsúlyozta King.
