Új munkahelyeket várnak
Ez azt jelentené, hogy az ötéves periódus végén a jelenleg tervezettnél több mint 2 ezer milliárd dollárral nagyobb lesz a G20-ak – 19 nagy ipari és feltörekvő ország, valamint az Európai Unió – összesített hazai összterméke. Ezzel számítások szerint több tízmillió új munkahely jönne létre.
A záróközleményben a pótlólagos GDP-bővülés eszközei között említik a beruházások fellendítését, a foglalkoztatottság növelését, a kereskedelem bővítését és a verseny kiterjesztését, de a konkrét lépésekről majd a G20-ak állam- és kormányfői döntenek novemberben az ausztráliai Brisbane-ben.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója azt mondta, az össz-GDP 2 százalékos többletnövekedése elérhető cél, és összhangban van az IMF elemzésével.
A G20-csoport 2008-as megalakulása óta most először határozott meg konkrét növekedési célszámot. Ezzel megfigyelők szerint azt akarták jelezni, hogy maguk mögött hagyták a „válságkezelési üzemmódot”, és biztosak benne, hogy a világgazdaság túljut a mostani bizonytalan időszakon, amelyet a nyilatkozatban úgy fogalmaztak meg, hogy „a globális gazdaság továbbra is messze van az erőteljes, fenntartható, kiegyensúlyozott növekedéstől”.
Világos monetáris politika kell
A tanácskozáson szó volt az amerikai jegybankrendszer, a Fed jelenleg havi 65 milliárd dolláros gazdaságösztönző likviditásözönének a visszafogásáról is.
A pénzcsap decemberben megkezdett elzárása következtében megkezdődött a tőkekivonás a feltörekvő országokból, és ez – több más tényező mellett – megrázkódtatást váltott ki január végén a felzárkózó piacokon. A G20 zárónyilatkozata ezért leszögezte, „minden központi bank elkötelezett amellett, hogy továbbra is körültekintően hajtja végre, és világosan ismerteti monetáris politikai lépéseit, gondolva arra, hogy e lépések milyen hatással vannak a világgazdaságra”.
Az Egyesült Államok és a többi fejlett ország ugyanakkor sürgette a feltörekvő országokat, hogy folytassák a belső makrogazdasági, strukturális és pénzügypolitikai keretfeltételek erősítését és finomítását. Ezzel lényegében arra utaltak, hogy a felzárkózó országok közül elsősorban azok vannak kitéve a tőkekivonás okozta nehézségeknek, amelyeknél megoldatlan problémák vannak, például magas a folyó fizetési mérleg hiánya.
Szavazatok és adóparadicsomok
A sydney-i tanácskozáson szó volt még két nagyobb témáról: az egyik a nagy feltörekvő országok – Brazília, Kína, India és Oroszország – szavazati arányának növelése az IMF-ben. A folyamat elakadt az amerikai kongresszusnál, ezért a G20-ak most sürgették az Egyesült Államokat, hogy áprilisig ratifikálja a módosításokat.
A másik azoknak az adóparadicsomoknak a megszüntetése, amelyeknek köszönhetően a multinacionális cégek – többek között az Apple és a Google – évente több milliárd dollárt takarítanak meg.
