Az 1999-ben épült Huaneng erőmű leállításával évi több száz tonnával csökken a Peking levegőjébe kerülő szennyezőanyagok mennyisége. A 2013-17-es pekingi levegőtisztasági tervben négy nagy szénerőművet állítottak le, a többi hármat már 2014-ben és 2015-ben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A Huaneng erőművet a jövőben csak tartalékként használják távfűtési célokra. Peking villamosáram-szükségletét jelenleg 27 hőerőmű biztosítja, immár mindegyik gáztüzelésű.
A South China Morning Post című független lap szerint hiába állították le az utolsó széntüzelésű hőerőművet, Peking nem tudja ellátni pusztán gázüzemű erőművekben termelt árammal harmincmilliós lakosságát, ezért olyan tartományokból importál szénerőművekben előállított áramot, amelyekben lazábbak a környezetvédelmi előírások.
Olvastad már? Van olcsóbb megoldás az atom helyett
Milyen hálózatfejlesztési intézkedések szükségesek 2050-ig akkor, ha megépül Paks II, és milyenek akkor, ha atomerőmű-építés helyett az energiahatékonyságban és a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket aknázzuk ki? És mennyibe kerül mindez?
