Ez az elképzelés a Nemzeti Közlekedési Terv egyik lényeges pontja. A tervezetről – amelyet jövő év elején terjesztenek a parlament elé – jelenleg élénk társadalmi vita folyik Norvégiában.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]

A skandináv országban a közlekedési szektor felelős a teljes széndioxid-kibocsátás harmadáért.

A tervezet szerint nemcsak az autókból, más közlekedési eszközökből is száműznék a belső égésű motorokat: 2030-tól már csak kipufogógáztól mentes hajókat lehet üzembe helyezni, és a légi közlekedésben is növelnék a bioüzemanyagok arányát.

Norvégia példát mutat

Norvégia úttörő az e-mobilitás terén. A skandináv országban évek óta adókedvezményekkel és más könnyítésekkel bőkezűen támogatják az elektromos autók elterjedését. Ennek eredményeként az elektromos és plug-in hibrid autók aránya már elérte a harminc százalékot a forgalomba helyezett új kocsik között.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az ország, amely többek között jelentős kőolaj- és földgázkészleteinek köszönheti gazdagságát, majdnem 100 százalékban környezetbarát forrásokból termel áramot, víz- és szélenergiából. Ugyanakkor Norvégiában is gondot jelent, hogy még mindig nem elég sűrű az elektromos autókat kiszolgáló töltőállomások hálózata.

Az elektromos autók közül a Norvégiában átszámítva 21 ezer 800 euróba (6,75 millió forint) kerülő Nissan Leaf nagyjából 200 kilométert, a négy és félszer ennyibe kerülő Tesla Model S nagyjából 500 kilométert tud megtenni egy töltéssel. Sokan ezért kizárólag városban használják az elektromos vagy plug in hibrid autójukat, hosszabb utakra dízel vagy benzines autóval mennek.