Voltak fennakadások
A görög kormány több tagja felszólította a görögöket, hogy nemmel szavazzanak a népszavazáson. Panosz Kammenosz védelmi miniszter a lakosságot nyugalomra szólította fel. Kijelentette, hogy a bankok kinyitnak, a pénzkivétellel kapcsolatban nem lesz semmifajta korlátozó intézkedés. A bankjegykiadó automaták rendelkezni fognak elegendő pénzzel – fogalmazott a miniszter.
Ennek ellenére Athénban és az ország más városaiban az automaták előtt már kora délelőttől hosszú sorok kígyóztak. Ugyancsak szemtanúk szerint néhány ATM-ek a „roham” miatt teljesen kiürült. Mindezt közvetve elismerte a görög bankszövetség elnöke is, aki szombaton azt mondta, vannak „fennakadások”, de hangsúlyozta, hogy a bankjegykiadó automatákat folyamatosan feltöltik.
Nincs hosszabbítás
Az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát – közölte sajtótájékoztatóján Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke, a görög adósságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkívüli ülés után.
„A program kedd éjjel lejár” – szögezte le Dijsselbloem. Szombaton késő délután megszakították az Eurócsoport Brüsszelben zajló rendkívüli ülését, hogy lehetőséget biztosítsanak Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kétoldalú megbeszélésére. Az Eurócsoport holland elnöke szerint „sportszerűtlen” Athén eljárása, a népszavazás kiírásával.
„Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben (a népszavazáson) mégis az igenek kerülnének többségbe” – mondta Dijsselbloem.
Felálltak a görögök
Dijsselbloem közölte, hogy a testület szombati ülésének közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere ugyanakkor tovább folytatta a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek „az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez”.
„Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot” – hangsúlyozta Dijsselbloem.
Jöhet a B terv
Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, „az EKB független” intézmény. Görögországnak azonban – tette hozzá – teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.
Egy uniós illetékes úgy vélekedett, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak immár azon a „B terven” kellene gondolkodnia, amelynek eddig még a létezését tagadták hivatalosan. Ez a „B terv” általános vélekedés szerint a „grexit”, vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, e leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet.
A nép lesz a legvégső döntőbíró
„Nincs felhatalmazásunk aláírni egy fenntarthatatlan és életképtelen javaslatot, de visszautasítani sincs felhatalmazásunk az emberek megkérdezése nélkül. Ők lesznek a legvégső döntőbírók, hogy elfogadjuk-e” – jelentette ki Varufakisz.
Varufakisz, miután az Eurócsoport szombati tanácskozása nélküle folytatódott, elmondta, hogy a következő napokban még lehetett volna javítani a javaslaton, amiről a görögök döntenének, és akkor a görög kormány javasolhatná azt a választóknak, hogy támogassák.
Tartós lesz a kár
A görög pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány megválasztása óta arra törekedett, hogy közös nevezőre hozza a hitelezőkkel megkötött, érvényes megállapodást és a saját céljait, de a hitelezők álláspontja szerinte az volt, hogy Athén bármit javasolhat, amíg az az, amit ők szeretnének.
„Az elutasítás árt az Eurócsoport hitelességének egyenlő partnerek demokratikus intézményeként, és tartok attól, hogy ez a kár tartós lesz” – közölte Varufakisz, aki szerint az emberek többsége ráadásul nem hallgat majd a kormányra, és a javaslat támogatása mellett foglal majd állást.
Semmire sem volt garancia
A miniszter szerint a javaslattal az volt a baj, hogy a hitelezők által elvárt intézkedések recessziót okoztak volna, és azok válláról, akiknek vállalniuk kellene a terheket, és képesek is erre, azok vállára tette volna át, akiknek nem kellene további áldozatokat viselniük, és nem is képesek már erre.
Varufakisz úgy vélte, hogy a hitelezők javaslatában a számok sem stimmeltek. Fájlalta a görög miniszter azt is, hogy a javaslat semmilyen tervet nem tartalmazott, amely reményt adhatott volna az ország befektetőinek, hogy a konszolidáció és a kilábalás időszaka következik, semmi sem garantálta volna, hogy a javasolt öthónapos hosszabbítás után nem tartanak majd a felek ugyanott, mint most.
Varufakisz azt is elmondta, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az euróövezetből való kilépésről, csak az unió egészének elhagyásáról, ezért, ha Görögországot kikényszerítik a valutaunióból, az szerinte az alapszerződés megsértésével ér fel.
