A jogszabály mellett a parlamenti többséggel rendelkező Jog és Igazságosság képviselői szavaztak, miközben az ellenzéki Lengyel Parasztpárt képviselői tartózkodtak, a többi három parlamenti tömörülés – a Polgári Platform, a Kukiz’15, valamint a Nowoczesna (Modern) nem támogatta a törvényt.
Nem lehet eladni az állami földeket
A törvény öt évre megtiltja a 2 hektárnál nagyobb, állami tulajdonú telkek eladását. Kivételt jelentenek a különleges gazdasági övezetekben fekvő földek és azok a telkek, amelyeket a helyi területfelhasználási tervek a földműveléstől eltérő célokra szánnak. Az állami föld alapvető használati formája a sokéves bérbeadás lesz, a bérlő a későbbiekben elővásárlási joggal élhet.
A törvény a magántulajdonú földterület értékesítését is szabályozza. A magánkézben lévő 1 hektárnál nagyobb termőföldet csak a 300 hektárnál kevesebb földdel rendelkező egyéni gazdálkodók és a földet személyesen művelők, valamint egyházak és vallási felekezetek vehetik meg, a társaságoknak, és a szövetkezeteknek ez nem lehetséges.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az egyházak eddigi földvásárlási jogának megőrzése vitát váltott ki a parlamenti munka során. Az ellenzék szerint ez lehetőséget nyit az újonnan, földértékesítés céljából alapított felekezetek spekulatív tevékenységéhez. Krzysztof Jurgiel mezőgazdasági miniszter azzal érvelt, hogy ezt más érvényes jogszabályok megakadályozzák, és az egyházak amúgy is „olyan jogi alanyok, amelyek nem adnak el földet külföldieknek”.
Elővásárlási jog
A magánföld eladásakor az állami mezőgazdasági tulajdon ügynökség (ANR) rendelkezik elővásárlási joggal, ez a szabály nem vonatkozik a családtagok öröklési jogára. A törvény, amelyet még a szenátusnak és az államfőnek jóvá kell hagynia, április 30-án lép hatályba.
Lengyelországban május 1-jén ér véget a 2004-es EU-csatlakozás óta érvényes átmeneti időszak, ameddig a külföldiek csak a belügyminisztérium külön engedélyével vásárolhatnak termőföldet.
