Felpörög a hitelezés?
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szintén kiemelte az OECD-prognózisnak azt a kitételét, miszerint „a magyar hatóságok elkötelezettek amellett, hogy 2016-tól jelentősen csökkenjen a bankadó, és szélesebb értelemben is javítják a pénzügyi szektor működési feltételeit. Ha javul a bankok működési környezete, az a hitelezés vártnál gyorsabb bővülését eredményezheti.”
A szakember elmondta, hogy a belső kereslet bővülésének meredek csökkenése – az idén év végén záruló három év 3,0 százalékos átlagáról 1,5 százalékra – azzal magyarázható, hogy visszaesik a kormányzati fogyasztás bővülése. Ez 2013-tól idén év végéig átlagosan csaknem 3,5 százalékos volt, de jövőre már csak 0,3 százalék lesz az OECD előrejelzése szerint.
Az uniós pénzek segítenek
Barczel Vivien elmondta, hogy tavaly és idén kiemelkedően sok európai uniós forrás érkezett Magyarországra, jövőre kevesebb fog, az OECD valószínűleg ezért számolt a kormányzati fogyasztás bővülésének ilyen mértékű lassulásával. Az elemzők egyetértettek az OECD előrejelzésével, amely szerint 2016-ban megugrik az infláció, és elérheti a 2,7 százalékot.
Beindul az infláció
Németh Dávid szerint a fogyasztóiár-emelkedés valószínűleg már idén is pluszban lesz, már idén év végén 2 százalék fölé nőhet év/év alapon, és jövőre megközelítheti a 3 százalékot.
Ennek két fő oka, hogy várhatóan kissé emelkedni fog a kőolaj ára a világpiacon, és kifut a rezsicsökkentés hatása. Emellett a belső fogyasztás viszonylag magas marad – az OECD-előrejelzés szerint idén 2,4 százalékkal, 2016-ban 2,0 százalékkal nő -, és nőnek a nettó reálbérek. Emellett némileg erősödik az infláció az euróövezetben – ez az importcikkeken keresztül szintén gyorsítja a magyarországi fogyasztóiár-emelkedést – magyarázta a szakember.
Németh Dávid emellett kiemelte az OECD előrejelzéséből: javítani fogja a banki portfoliókat, hogy a jegybank által alapított eszközkezelő idén megkezdi a rossz kereskedelmi ingatlanhitelek átvételét a bankoktól.
