Az OECD jövő évi előrejelzése szerint „a világgazdaság fejlődése mérsékelt és egyenetlen marad”. Bár a világgazdaságot még mérgezi a válság utáni letargikus növekedés, a szervezet a nagyobb feltörekvő piacok növekvő kockázataira utal, és a kiemelik, hogy a törékenység egész évben megmarad.
Kockázatok
A kockázatot hosszan táplálja az euróövezet bankszektorának állapota, vagy Japán költségvetési helyzete, és a feltörekvő országok pénzügyi helyzetének változása, amely kockázatot nagyban növeli az Egyesült Államok kilépése az unortodox pénzügyi politikából – állapítja meg a jelentés.
Az OECD előrejelzés fő vonalaiban megegyezik más nagybankok, így a BMO Capital Markets és az RBC véleményével.
Problémák a feltörekvő országokban
Az Egyesült Államok gazdasági növekedésének 2014. évi kilátásait illetően még abban is azonosak a vélemények, hogy a Fed-től várt pénzszűkítő intézkedések egyes feltörekvő országokban fogak pénzügyi problémákat, tőkehiányt okozni.
Már az OECD is növekedést mér
Javulnak a gazdasági kilátások az OECD havi rendszerességgel számolt CLI (Composite Leading Indicators) konjunktúramutatója szerint. A nagyobb OECD tagállamokban és az eurózónában is növekedés volt októberben a tegnap publikált jelentés szerint.
Manapság a befektetők kutatják a magasabb hozamokat és egyre nagyobb kockázatokat vállalnak, amelyekből a feltörekvő gazdaságok hasznot húznak, de könnyen megváltozhat a helyzet. Kiszáradhatnak a források és újragondolhatják a kockázatokat, ahogy a Fed által megpendített kötvényprogram karcsúsítás máris gondokat okozott például Indiában.
Felduzzadt mérlegfőösszegek
Ez a Fed-nek a kilépési időszaka egy pénzpolitikából, amely korábban betöltötte rendeltetését, még ha be is csúszott néhány hiba menet közben, azonban a kilépés közgazdaságilag valóban nem kidolgozott helyzetet eredményez. „Még sosem láthattunk ennyire felduzzadtnak a központi bank mérlegét, továbbá soha nem láthattunk ennyi központi bankot felduzzadt mérlegekkel”.
További kockázat a világgazdaságra, hogy az USA rendbe tudja-e tenni pénzügyi helyzetét: szkeptikusan tekinthetünk arra, hogy egyáltalán lesz-e költségvetés, és megállapodás az adósságplafonról.
Japán pénzpolitikája is nagy hatással van a világgazdaságra, amely központi bankjának nagyobb a mérlegfőösszege, mint a Fed-é. Az ország egyelőre vegyes eredményeket ért el az extrémen laza gazdaságpolitikájával, alacsony inflációval és növekedéssel, amely politikát a miniszterelnökről „Abenomics” néven becéznek.
Kína lassul
Kína gazdasági növekedése a várakozások szerint erős marad, de elmarad a történelmi szintjeitől. A Nomura például csupán 6,9 százalékot vár 2014-re. (A pártellenőrzés alatt működő statisztikai hivatal adatait szakértők bizonytalannak tartják). A bankház hozzáteszi, hogy a kormányzat szigorítja költségvetési politikáját és strukturális reformokat készít elő.
Többek szerint a közgazdászok alulbecsülik Kína hatását a világgazdaságra. Kérdésük, hogy miképpen tud Kína hiteleket érdemben szűkíteni anélkül, hogy érdemi lassulás ne következzen be? Miképpen indíthatók gazdasági reformok a gazdaság érdekeinek sérelme nélkül?
Európa lemarad
Az Euróövezet 2014-ben, éves szinten várhatóan pozitív növekedési tartományba fordul, bár a Nomura hozzáteszi: „alulmúlják a világ többi részét”. A 2008-ban kitört gazdasági válság Európában is könnyebb fázisba lép, azonban új probléma is megjelent: a defláció. Az EKB novemberben szinte a lehető legalacsonyabbra engedte az alapkamatot (0,25%), mivel az övezetben mért infláció a bank célját, a 2 százalékot nem érte el.
Az erős ellenszél megmarad
„Mostantól a kilátások nem tűnnek kedvezőnek, mert jelentős ellenszél marad: a születőben lévő fellendülés nem valószínű, hogy kihúzza a régiót a veszélyesen alacsony infláció tartományából, és ez a változó politika számára továbbra is megfoghatatlan. A fellendülés nem lesz elég erős, hogy eloszlassa a defláció miatti félelmeinket „mondta Nomura közgazdásza. „Mint ilyen, annak ellenére, hogy utóbbi javul a közgazdász konszenzus, a várakozásuk elmarad tőle, emiatt a 2014-es GDP legfeljebb 0,7 százalékkal bővülhet.”
Az EKB elnöke Mario Draghi így nyilatkozott: „Esetleg egy hosszabb időszakban tapasztalhatunk alacsonyabb inflációt, amit egy nagyobb emelkedés követhet, de ez sem éri majd el a 2 százalékos határt,”emellett hangsúlyozta, hogy nem tart a defláció kialakulásától.
A BMO elemzése kiemeli Németországot, amelynek gazdasága maga után húzhatja más gyengébb gazdaságok növekedését, így a magyart is. „A periféria országainak stabilizálódása segítheti az Euróövezet növekedését”.
