Bejelentette, hogy a Fed-hez hasonlóan, korlátlanul vásárolja majd a kötvényeket. 2014 januárjától havi 13 ezer milliárd jen (kb. 145 milliárd dollár) értékben vásárol majd eszközöket, 10 ezer milliárdért kincstárjegyeket, 3 ezerért pedig államkötvényeket. Eddig a japán jegybank összesen 101 ezer milliárd jenes likviditásnövelésről döntött (kb. 1100 milliárd dollár), amelyet az idei év végéig az eredetileg tervezett ütemben hajt végre.
A monetáris tanács a jövő évtől kezdődő korlátlan pénznyomtatás mellett, úgy határozott, hogy az 1%-os inflációs célt – a japán kormányzat óhajának megfelelően – annak duplájára, vagyis 2%-ra emeli. A kamatdöntési közlemény szerint, a pénznyomtatásra addig van első körben szükség, amíg az infláció nem közelíti meg legalább az 1%-ot. A nyíltvégű mennyiségi lazítás a jegybank részéről a legerősebb elköteleződés a defláció elleni küzdelemben.
A nemrég hivatalba lépő, Shinzo Abe-vezette japán kormány, ígéretéhez híven, mindent megtesz a gazdasági növekedés fellendítéséért, amelynek sarkalatos pontja a jen leértékelése, gyengítése.
A japán központi bank jelenlegi elnöke, Masaaki Shirakawa mandátuma áprilisban jár le, de a két alelnök széke is megüresedik majd. Meglepő volt a kamatdöntés kimenetele a tekintetben, hogy a monetáris tanácsban a szemléletváltás éppolyan gyorsan zajlott le, mind tavaly decemberben a kormányzati politikában. Többen arra számítottak, hogy agresszívebb monetáris lazításokba nem feltétlenül megy bele ilyen gyorsan a jegybank, legfeljebb idén tavasztól, a monetáris tanács kiemelt posztjainak – a kormánypárttal szimpatizáló jegybankárokkal történő – betöltése után. A japán monetáris politika minden esetre ismeretlen vizekre evezett, s meg kell hagyni, nem lesz könnyű elérni az új inflációs célt olyan erős deflációs nyomás mellett, mint a mostani.
A jegybank közleményében az áll, hogy a lehető leghamarabb szeretné elérni az új célértéket, noha a friss makrogazdasági előrejelzésben a 2014 áprilisától induló pénzügyi évben is csak 0,9%-os inflációval kalkulálnak. Utoljára 1997-ben mértek 2%-os inflációt a szigetországban, az áfa-emelés hatására. Az elmúlt 15 évet tekintve, mindössze 5 olyan év volt csak, amelyben felfutott az infláció, de az USD/JPY keresztárfolyam átlagosan több mint 40%-kal haladta meg a jelenlegi árfolyamszintet.
A japán jen tavaly november óta több mint 10%-kal gyengült átlagosan a legtöbb devizával szemben, a japán börze pedig 10 héten át, szinte töretlenül emelkedett, amely 1987 óta a legnagyobb ralinak mondható.
A japán kormányzat agresszív fellépését számos kritika éri nemzetközi porondon, ugyanis többek szerint ezzel egyértelműen csorbult a jegybank függetlensége, úgy is mondhatni, politikai színezetűvé vált a monetáris politika. A külkereskedelmi kapcsolatokban ez szíthat majd némi feszültséget – elég, ha arra gondolunk, hogy az Egyesült Államok „devizamanipulátornak” titulálta például Kínát és állandó vita tárgya a kínai jüan mesterségesen gyengébb szinteken történő tartása. Úgy tűnik, hogy Amerika kénytelen lesz a jen drasztikus gyengítését „lenyelni”, mivel Japán az amerikai büdzsé második legnagyobb külföldi finanszírozója. Az tény, hogy a kamatdöntés nyomán a japán export versenyképessége fokozatosan javul, az ázsiai térségben viszont több ország ipara hátrányba szorul.
A kamatdöntést követően az 5 éves kötvényhozamok 0,145%-ra, 2003 júniusa óta nem látott mélypontra zuhantak, az USD/JPY keresztárfolyam pedig 89-90 között, mintegy bő 100 pontos intervallumban ingadozott, de a 90,25-ös két és fél éves csúcs most erős ellenállásnak mutatkozik, ahonnan lefordult az árfolyam. A befektetők széles köre várta a friss bejelentéseket, amelyek összességében nem okoztak nagy meglepetést. Csalódást kelthetett viszont az a tény, hogy a korlátlan likviditásnövelő akciók csak jövőre indulnak be, ugyanakkor meglepő, hogy a jegybank minden ellenvetés nélkül „hajtott fejet” a kormánypárt elképzelései előtt.Mindazonáltal a japán gazdasági kilátások optimisták az idei évre, hiszen a kormány emellett már meghirdetett egy több mint 10 ezer milliárd jenes (kb. 115-116 milliárd dolláros) gazdaságélénkítő csomagot is. Hosszabb távra nézve, szinte borítékolható a jen további gyengülése. A japán kabinethez közel álló gazdasági tanácsadók szerint, nem lenne káros, ha az USD/JPY kurzus 95-100 közötti intervallumba kúszna fel, ám 110-120 közötti jegyzések már fenyegetnék a pénzügyi stabilitást és csorbítanák a lakosság megtakarításainak reálértékét.
