Rövid időt szabott maguknak
„Az év végéig előkészítjük a gazdaság támogatását célzó intézkedéseket” – jelentette ki a kormányfő sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a választók erős támogatása arra ösztönzi, hogy nyílegyenesen haladjon tovább a választott úton.
Az Abe Sindzó vezette konzervatív Liberális Demokrata Párt 291, partnere, a buddhista-pacifista Új Komeito pedig 35 mandátumot szerzett a 475 fős új törvényhozásban, és ezzel több mint kétharmados többsége van a koalíciónak, ami lehetővé teszi bármely törvény jóváhagyását. Abe Sindzót december 24-én iktatják be újra a miniszterelnöki tisztségbe.
A kormányfő hivatalosan azzal indokolta a 2016-ról előre hozott voksolás kiírását, hogy újfent választói felhatalmazásra van szüksége gazdasági reformjai folytatásához, illetve az általános forgalmi adó még az előző kormány által jóváhagyott emelésének második lépcsője elhalasztásához.
Elemzők az áfa első – áprilisban életbe lépett, ötről nyolc százalékra való – növelését okolták a gazdasági visszaeséséért, mivel az a vártnál nagyobb mértékben fogta vissza a fogyasztást. Az eredeti tervek szerint az áfát jövő októberben kellett volna nyolcról tíz százalékra emelni.
A miniszterelnök hétfőn tartott sajtótájékoztatóján nem árult érdemi részleteket az ígért új gazdaságösztönző csomagból. Csak annyit közölt, arra kéri a keddre összehívott egyeztetésen részt vevő munkáltatókat, hogy tegyenek gesztust a bértárgyalásokon a háztartások vásárlóerejének növeléséért. A cél az, hogy megfelelő mértékben növekedjenek a bérek az általános forgalmi adó 2017 áprilisára halasztott emelése előtt.
Sok múlik a kormányon
Japán sajtóértesülések szerint a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek megállapodás megkötésére készülnek. Ebben a munkaadók megígérik, hogy mindent megtesznek a bérek növeléséért, megengedik a beszállítóiknak az árak emelését, cserébe pedig munkaerő-piaci reformokat várnak el a kormánytól. A bérnövekedés kulcsfontosságú a miniszterelnöki gazdaságpolitika, az Abenomics sikerének szempontjából.
Abe Sindzó két éve, hatalomra lépése után három pilléren alapuló reformcsomagot hirdetett. Az első kettő, a monetáris lazítás és a fiskális élénkítés telibe talált: Japán hosszú idő után kilépett a deflációból, a túlértékelt jen árfolyama erősen csökkent, növelve a japán exportőrök bevételeit, a tőzsde szárnyalt, a gazdaság pedig egészen az idei áfaemelésig jó ütemben növekedett.
Az Abenomics legnehezebb és legfontosabb eleme a harmadik pillér, azaz a strukturális reform lesz. Az évtizedek óta megmerevedett gazdaságszerkezet felrázása, a verseny korlátozásában érdekelt befolyásos érdekcsoportok megtörése és a megújulásra képtelennek tűnő nagyvállalatok innovációra ösztönzése mind-mind nehéz feladatnak ígérkezik, amelyek megoldását illetően eddig nem sokat tett a kormány.
