Rossz volt az első becslés
2017. márciusban az ipari termelés volumene 13,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt előzetes március havi adathoz viszonyítva a második becslés értéke 0,6 százalékponttal nagyobb lett, ami elsősorban az adatellenőrzés során feltárt különösen nagy egyedi adatszolgáltatói hiba javításának a következménye.)
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal emelkedett.
Csökkent az energiaipar kibocsátása
Az ipari export volumene 12,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 35 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 13,3 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai az előzőnél is nagyobb mértékben, 19,5 százalékkal növekedtek.
Az ipar belföldi értékesítése 5,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 9,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest – közölte a KSH.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 14,1, míg a csekély súlyú bányászaté 17,7 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 5,2 százalékkal csökkent.
Besegített a húsvét
Az előző év azonos hónapjához képest a feldolgozóipar mind a tizenhárom alágában növekedett a termelés. A feldolgozóipar kiemelkedő teljesítményéhez az eggyel több munkanap mellett az is hozzájárult, hogy tavaly márciusra, idén áprilisra estek a húsvéti ünnepek.
A feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A járműgyártás kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó közúti gépjármű gyártása és a közúti jármű alkatrészeinek termelése hasonló mértékben emelkedett, 10,4, illetve 10,9 százalékkal. A járműipar jó teljesítménye rendelésmutatóiban is tükröződik.
Így teljesített a feldolgozóipar
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kimagaslóan, 23 százalékkal bővült, ezen belül a legnagyobb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 33, a híradás-technikai berendezés gyártása 34 százalékkal nőtt, egyedül a számítógép, perifériás egység gyártása csökkent (2,3 százalékkal).
A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 8,1 százalékkal emelkedett. Minden részterületen bővült a kibocsátás, a legjelentősebb, a termelés 24 százalékát kitevő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,2 százalékkal nőtt, míg a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása haladta meg az egy évvel korábbit – áll a KSH közleményében.
A legnagyobb mértékben, 31 százalékkal – mindkét értékesítési irány élénkülése miatt – a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása bővült, de a feldolgozóipari átlagot meghaladó mértékben emelkedett a másik két közepes súlyú alág termelése is: a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában 19,2, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában 15,1 százalékkal nőtt a volumen.
Egyre több az új megrendelés
Részben az alacsony bázis hatására kiugróan, 29 százalékkal nőtt a gyógyszergyártás, továbbá szintén erőteljes, 17 százalékos termelésnövekedést figyelhettünk meg a kőolaj-feldolgozás, kokszgyártás területén.
A korábbi hónapokhoz képest gyorsult a növekedés üteme a legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: a termelés 15,6 százalékkal nagyobb volt, főként a külpiaci kereslet felfutásának eredményeként.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,4 százalékkal emelkedett 2016 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 14,6, az új belföldi rendelések 5,5 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 1,2 százalékkal meghaladta a 2016. márciusit.
Minden régióban növekedés
2017. január–márciusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 7,8 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 7,9, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 5,1 százalékkal nőtt.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,3 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,1 százalékos létszámbővülés mellett következett be.
Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülést Nyugat-Dunántúlon (9,8%), a legkisebbet Közép-Magyarországon (5,3%) regisztráltuk.
