Van-e realitása egy újabb bankválságnak?
Balog Á: kedvezőek az első tapasztalatok a magyar helyzetben, a vállalkozások hitelfelvételi kedve növekedett, imf figyelmeztetése
bencsik: dinamikusan növekvő és profitábilis a magyar bankszektor, ebben gyorsulásra számítanak lakáshitelek csökkentek tovább egyedül, de év végére már növekedést várnak, a 7 éves nehéz időszak most megváltozhat, régió is rendben van
a világban vannak aggodalomra okot adó dolgok, de az európai bankrendszerben jelentős az a mkockázat, hogy az új szebályok szerint az államok már nem állhatnak a bankok mögé úgy ahogy korábban
jelasity r: nem olyan optimista, bár a bankok szép profitot fognak jelenteni, de csak azért mert kockázati jóváírásokról beszélhetünk, a bevételeket nem lehet olyan mértékben növelni, mint a hiteleket, csökkennek a marzsok, így a jelenlegi dinamika tovább megy, akkor növekvő hiteldinamika, csökkenő bevétel lesz, de nem lehet költséget csökkenteni,
mindenki azt várja, hogy megindulnak a kamatok felfelé, az a kérdés ki bírja ki addig
heinz werder: nem folytatható örökké ez a folyamat, ugyazt mondja, mint radován, nagy kihívás ez nemcsak magyarországon, de európában is, a csökkenő marzsok és bevételek mellett profitot termelni
zolán gy: minden magyar banknak csökkent a nettó kamat és díjbevétele, a költségeket tovább faragták, de túl sok bank van a piacon, ez a helyzet sokáig nem fenntartható, ez a tartós alacsony nyereségesség
Tud-e a bankrendszer tartalékokat felhalmozni, hány év múlva tudna egy válságot kibírni kezelni? lehet-e kellő profitot termelni?
zgy: bankcsődtől nem kell tartani, mert a szabályozói környezet változása miatt tőkeerősebbek a bankok, stabil a bankrendszer; a következő nagy lépés a digitalizáció lesz, a fintechcégek jönnek fel, ennek eredménye az lesz, hogy még kevesebb a díjbevétel, nem látszik hogy hosszútávon nyereséges lenne a bankrendszer
hw: az alacsony illetve negatív kamatok jelentik a kockázatot a bankok nyereségességére, nem egy újabb hitelválság, új üzleti modell kell mejd ebben a környezetben
radován: kamatok, mikor emelkednek, Mo-on még mindig van némi hozam a kockázat nélkül pl 10 éves államkötvényhozam, mindenki kivár, hogy a köv. 2-3 évben hogy lehet túlélni, és ennek még nincs vége
bencsik: tartalékfelhalmozásra jó idő, rég volt ilyen jó bőrben a magyar bankrendszer, alacsony a penetráció, így van benne erős növekedési potenciál, továbbra is optimista
balogá: egyetért, hogy van még 2-3 jó év, állami és jegybanki programokkal, még lehet felhalmozni; túl sok bank túl sok költséget visel, ezért konszolidálódás jöhet a szektorban, eshetőség: első ha a kamatok felmennek, és tud hiteleket adni – ez kényelmes megoldás volt, de ez az idő nem fog visszajönni, de a bankrendszernek meg kell találnia az új helyét a világban, amely még nem látszik
lazulnak a hitelezési feltételek, csökkennek a marzsok, elindult-e a bankrendszerben a verseny
radován: projektfinanszírozásnál most 25-ös önrész, korábban 40 százalék volt, van olyan bank, amely az eladásiárat finanszíroz, nem a beszerzési, corporate oldalon van olyan bank, amely nhp euróhitelt nyomat olyan kkv-nak, amely nincs ott a külpiacon
hw: a bankoknak tanulniuk kell a válságból, és a kockázatokat nem szabad úgy bevállalni, mint korábban
zgy: kkv-szektorban egyre lazuló hitelezési szabályok, ilyen környezetben döntenie kell a banknak, hogy mekkora kockázatot vállalbe, nagy a kockázati verseny
balog: az a kérdés, hogy nem csökkennek e túlságosan a kockázatok, a kkv-k hozzászoktak az olcsó forráshoz, és az igény megmaradt
bencsik: kockáztatni kell, a menedzsment felelőssége, hogy eldöntse, mit vállal be a bank, bízik benne, hogy nem alakul ki negatív spirál ebben a bankok között
radován: egy akvizíció nagy kihívás it-kérdés miatt főleg (most csinálják a citi-akvizíciót), könnyebb öszerakni egy bankot, ha erős a bevételi oldal
bencsik: nov 1-jével integrálják az axa-t a bankba, 8 hónap alatt, érdeklődés és képesség megvan az akvizícióra az OTP-ben
magyar állam és bankok kapcsolata: van már pozitív változás?
balog: egyre kiegyensúlyozottab és jobb lesz a kapcsolat
bencsik: elmúlt évek pozitív irányba mutat az mnb és kormány részéről, hitelfelvételi kedvet erősíti; ott van még a tranzakciós adó illetve az ingyenes készpénzfelvétel
bankadó még mindig a legnagyobb eu-ban, és a tranzakciós illeték is átgondolásra szorul
radován: állami kapcsolat, az állami szerep újraértékelődött 2008 óta
hw: jó hír, hogy a kapcsolatok javultak a válság óta, van már konstruktív párbeszéd, de banki szabályozás európa-szerte nehezíti a bankok helyzetét
zgy: bb-nél az állam jó gazdának bizonyult, nem volt konkrét beavatkozás; támogató volt a beruházásokban, stratégiakialakításában; a msáik 8 év posztkrízis szabályozása után az ügyfelek számára nagyon nehéz bankolni, most 1 hitelhez 6-7 igazolás, papír kell, ügyfélbaráttá kell tenni, mert a fintech cégek elviszik az ügyfeleket
mik azok a területek, amelyek nem túl vonzóak, és melyek igen?
balog: projekthitelekben nem, csak szűk tartományban tudnak mozogni, szigorúan veszik a devizahiteleket, emellett olyan méretű ügyleteket vállalnak, ami nem túl megterhelő, inkább több kicsiben gondolkoznak, digitálisan feljődnének, fintech-cégektől tanulnak, lakosságnál nem fedezett hiteleken dolgoznak
otp: minden szegmensben növekedni akarnak, ez a cél, minden fronton dinamikus fejlesztés
radován: kkv, és a klasszikus lakossági üzletág, projektfinanszírozásból valószínűleg kiszállnak
hw: minden szegmensben növekednének, attól függ, hogy hogy milyen kockázatokkal kell számolni, ugyanazt a hibát nem akarják elkövetni, mint korábban, hogy egy bank egy terméke után megy az egész piac, de mint az otp, mindegyikre koncentrál
budapestbank: kkv és lakossági hitelezés, lakossági mobilfizetés területén jönnek ki fejlsztéssel (fintech-cégektől tanulnak), összetett termékekben gondolkoznak
