A következő évtizedek egyik alapkérdése az lesz, hogyan alakulhat az építészet jövője, hogyan épüljön Magyarország és Európa – mondta Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára csütörtökön Budapesten, az államtitkárság szakmai konferenciáján.

Az államtitkár szerint az építészet és az építészetpolitika alakulását érdemes minél szélesebb körben megvitatni, a jövőt meghatározó vízióknak pedig sokféle szemléletmódot és tapasztalatot kell egyszerre figyelembe venniük. Amikor építészetről esik szó, abba művészeti kérdések éppúgy beletartozhatnak, mint a lakhatási vagy ingatlanpiaci szempontok. Összetett hivatás ez, amelynek sokféle érdeket kell egyszerre figyelembe vennie, folyton új kihívásokkal szembesülve – mutatott rá. Kifejtette: Magyarország jelentős épített örökséggel rendelkezik, az építészet a nemzeti öntudatnak is fontos része, de a gazdasági érdekek már a 20. században háttérbe szorították az esztétikai szempontokat, az egyediséget, helyettük a funkció és az egységesség került központi helyre.

Manapság a fenntarthatósági elvárások, a lakhatási kihívások, a klímaváltozás hatásai állítják újabb nehézségek elé az építészeket – fogalmazott. Lánszki Regő hangsúlyozta, hogy a kormány fontos döntést hozott két éve, amikor a legmagasabb szintre, önálló minisztériumhoz rendelte az építészeti szakmai ügyek felügyeletét. Úgy vélte, változtatni kellett többek között az elavult, nem hatékony szabályozási rendszeren, amely a kreativitás rovására engedett utat üzleti érdekeknek. Ma már az egyik legfontosabb alapelv a helyi és egyedi értékek támogatása, de nem a múlt feltámasztása érdekében, hanem azért, hogy organikusan fejlődő építészeti formák jöjjenek létre. Az építészek ma sokkal szabadabban és kreatívabban alkothatnak, a kormány pedig arra törekszik, hogy a következő időszakban színvonalas, a környezetükhöz és a magyar kulturális örökséghez illeszkedő, élhető és különleges épületek jöjjenek létre – tette hozzá az építészeti államtitkár.