A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma tette közzé, hogy tavaly 7612 lakás épült az országban, 8,9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a kiadott építési engedélyek száma azonban 29,9 százalékkal nőtt, és meghaladta a 12,5 ezret.
Egy évszázada nem épül ilyen kevés ház
Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetője szerint 2015-ben még mindig 100 éves mélyponton voltak a lakásépítések. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek számának jelentős növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis indokolja a kormány tavaly év végi intézkedéseit.
Kiemelte, hogy 2015 decemberben előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) jelentős kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfavisszaigénylésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.
Kéne egy korszerű honlap is
Az egyesület szerencsésnek tartaná, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasolják, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. A TLE javasolja egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítását, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Közölte azt is, hogy továbbra is szükségesnek tartják egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe. A TLE szerint a lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa.
Szükség lenne az energetikai felújításokra
Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.
Nőtt az érdeklődés a CSOK miatt
Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője kiemelte, hogy a lakásépítési kedv fokozódott, mivel a lakásépítési engedélyek száma 30 százalékkal növekedett, ami jelentős bővülés. A csok idei módosítása következtében elérhető 10+10 millió forintos támogatás iránt már jelentős az érdeklődés, de a piacon elérhető szűk kínálat miatt egyelőre kevesen tudnak élni a lehetőséggel. Az új lakásokra vonatkozó áfa 27 százalékról 5 százalékra csökkentése pedig a beruházók számára magasabb megtérülést biztosít. Emiatt idén még több új lakás jelenhet meg a piacon – értékelte Balogh László.
Nagyobb számban inkább jövőre jelenhetnek meg a piacon az új lakások. A tavalyi 7612 lakás után az idén több mint 13 ezer új lakás épülhet az országban, igaz, a jelenlegi kilátások alapján a valós kereslet ennél több lakást is képes lenne felszívni a piacról. Balogh László úgy véli, a lakásfejlesztési oldal azonban csak most kezd magára találni a válság mélypontja után.
Az új lakóingatlanok piacán várható fokozottabb növekedés az ingatlan.com szakértője szerint megteremtheti az alapot ahhoz, ha a feltételek hosszú távon is változatlanok maradnak, hogy 30-40 ezer új lakás épüljön évente a magyar piacon, az ingatlanszakma szerint ennyi új lakásra van szükség az ingatlanpiac egészséges működéséhez. A beruházások felgyorsítását sürgetheti, hogy a lakásépítéseket elősegítő 5 százalékos áfakulcs a jelenleg érvényes szabályozás szerint csak 2019 végéig értékesített új lakásokra érvényes.
