Júliusban az egy évvel korábbi adathoz képest az ipar belföldi értékesítésének árai 3,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül a feldolgozóipar árai 3,1, míg a jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionáláséi – az energiahordozók világpiaci árcsökkenésének hosszú távú hatására – 5,3 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.
A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban – az energiahordozók áralakulása miatt – 5,4 százalékkal csökkentek az árak. A beruházási javakat gyártó ágazatokban ugyanakkor 1,7, a fogyasztási cikkeket gyártókban 1,0 százalékkal emelkedtek az árak – közölte a KSH.
Az ipari exportértékesítés árai 1,7 százalékkal mérséklődtek. Ezen belül a feldolgozóipari árak 1,3, a villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág árai – szintén az energiahordozók világpiaci árának csökkenése következtében – 10,9 százalékkal alacsonyabbak voltak.
Kevesebb az uniós forrás
A csökkenést – az előző negyedévhez hasonlóan – az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette a legnagyobb mértékben. 2016 első félévében a beruházási teljesítmény 17 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az idei második negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások 0,8 százalékkal mérséklődtek – közölte a KSH.
2016 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 20 százalékkal csökkent, ezen belül a gép- és berendezésberuházások lényegében stagnáltak (–0,1 százalék), az építési beruházások nagymértékben visszaestek (37 százalék).
Erős mínuszokat mértek
A beruházási teljesítmény a beruházások közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében – elsősorban az állami tulajdonú vállalkozások visszafogott beruházásai miatt – 18, a költségvetésben 53 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházási aktivitás csökkent, a legnagyobb mértékben (71 százalék) – a korábbi negyedévhez hasonlóan – a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban. A nemzetgazdasági ágban befejeződtek az EU-forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek.
A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene – elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és útfelújítások befejeződése miatt – 65 százalékkal csökkent. Nagymértékben visszaestek a beruházások – elsősorban az EU-forrásból történő közbeszerzések befejeződései miatt – a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (37 százalék), az oktatás (13 százalék), valamint a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágban (50 százalék).
Van, ahol emelkedést mértek
A beruházások volumene leginkább a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban emelkedett (26 százalék), amit – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – a sporttal kapcsolatos nagyberuházások okoztak. Szintén számottevően bővült a beruházási teljesítmény a kereskedelem, gépjárműjavítás (21 százalék), valamint – részben a korábbi években elhalasztott fiókfelújítási munkálatok következtében – a pénzügyi, biztosítási tevékenység (16 százalék) területén.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései 11 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az alágak többségében a beruházási aktivitás nőtt, jelentős mértékben – egy tűzihorganyzó üzem létesítése miatt – a fémalapanyag és fémfeldolgozó termék gyártásában, továbbá – egy játékgyártáshoz kapcsolódó nagyberuházásból kifolyólag – az egyéb feldolgozóipar területén, valamint – egy zöldmezős gumiabroncsgyár építése kapcsán – a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása alágban.
Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban a beruházási volumen 1,8 százalékkal nőtt, ezen belül a lakásépítések és -felújítások és az üzleti ingatlanfejlesztések egyaránt bővültek. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén a beruházások növekedésében (4,9 százalék) szerepet játszottak az atomenergiával kapcsolatos, folyamatban lévő fejlesztések is.
