Visszaesnek a beruházások
A kutatók szerint az első fél év látványosan igazolta, hogy mihelyt elapadnak az uniós források, megtorpan a növekedés. Az uniós pénzforrások megnyílásával jövőre élénkülnek a beruházások és a foglalkoztatás is tovább bővül. A prognózis a beruházások 10 százalékos visszaesésével számol ebben az évben, amelyet az alacsony bázison ugyanilyen mértékű növekedés követ majd 2017-ben.
A beruházások drámai visszaesését részben ellentételezi a fogyasztás, miután a reálkeresetek ebben az évben 7,7 százalékkal emelkednek 0,3 százalékos éves átlagos inflációval számolva, és a 2,1 százalékosra emelkedő jövő évi infláció mellett is 3,5 százalékkal növekednek jövőre.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
A vállalatok nettó megtakarítók
Az idei lanyhább növekedéshez jó egyensúlyi mutatók társulnak. Az államháztartás hiánya bőven a maastrichti kritériumon belül 1,8 és 2,6 százalékon alakul, míg a GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,7-ről idén 74,0, jövőre 73,1 százalékra csökken. Rekordszintre emelkedik idén a külkereskedelmi és a fizetési mérleg többlete, ami 10, illetve 6,5 milliárd eurót is elérhet a tavalyi 8,6 és 3,7 milliárd után.
Az apadó uniós transzferek ellenére a nagyarányú külső többlet a magánberuházások elmaradását is tükrözi. A vállalatok továbbra is nettó megtakarítók, ahelyett, hogy a tevékenységük bővítését szolgáló hitelfelvételeikkel a gazdasági növekedést táplálnák, pedig az ország befektetői kategóriába történt felminősítése növeli a pénzügyi befektetések vonzerejét, erősíti a forintot, és kedvezőbbé teszi az államadósság és a magáncégek finanszírozását is – állapították meg a kutatók.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Elmaradó fejlesztések
Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója a cég hétfői sajtótájékoztatóján rámutatott: az egyensúlyi mutatók jók, de emögött ellentmondásos folyamatok húzódnak meg. Elmondta: az államháztartási hiány tartható, sőt már túlságosan is jó, de ez azt is mutatja, hogy egyes területeken elmaradnak bizonyos, szükséges állami beruházások, fejlesztések, például az egészségügyben.
Kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank célja, hogy „kisöpörje a bankok pénzét az MNB-ből”, ezáltal várhatóan bővül majd a bankszektor hitelezése. Ezt a folyamatot segítheti az is, hogy a pénzintézetek az elmúlt időszakban jelentős nagyságú céltartalékot képeztek, ezek felszabadítása megnövelheti hitelezési hajlandóságukat, illetve a nyereségességüket.
Várhegyi Éva elmondta: több lábon áll és erős a fogyasztás bővülése, ez húzza a magyar gazdaságot „A rossz hír az, hogy tartós és valódi gazdasági felemelkedést csak a beruházások növekedése hozhat, a fogyasztás bővülése erre nem képes” – mutatott rá.
Véleménye szerint jövőre marad az engedékenyebb költségvetési politika, egyrészt 2017 választások előtti év lesz, másrészt pedig van mozgástere a kormányzatnak. A jegybank jövőre várhatóan folytatja a monetáris lazítást, az alapkamat tartása mellett más módszerekkel próbál pénzt juttatni a gazdaságba.
Rossz helyzetben a kkv-k
A Pénzügykutató Zrt. munkatársa kiemelte: a magyar gazdaság gyenge versenyképessége akadályozza a felzárkózást, emellett a magyar gazdaság munkaerőgondjai is egyre erőteljesebben jelentkeznek, a szakképzett munkaerő tovább drágul a jövőben. Elmondta: a működőtőke-beáramlás egyenlege negatív, a hazai nagy magáncégek már több tőkét visznek ki az országból, mint amennyi beáramlik Magyarországra.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa elmondta: nagyon rossz időszak elé néznek a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv). Hozzáfűzte: a gyenge termelékenységük mellett az éles bérversenyben nem lesznek képesek helytállni. Úgy ítélte meg: legalább kétszámjegyű járulékcsökkentés kellene a helyzetük érdemi javítása érdekében.
