Megint rájár a rúd az OTP-re, pedig alig pár hete még az 5000 forintos lélektani határ tesztelésére készültek a befektetők.
Minősített fricska
A Fitch fricskája talán a legkisebb gondja a lakossági pénzintézetnek. A piaci szereplők azért felkapták a fejüket a hírre, hogy előbb megerősítették, majd visszavonták az OTP hitelbesorolását. Mert a bank nem fizet a hitelminősítésért, ezért a Fitch nem ad hivatalos besorolásért.
Az OTP, persze nem marad külsős vélemény nélkül, hiszen a Moody’s és a Standard and Poor’s továbbra is minősíti a bankot és a kötvényeit is. Más kérdés, hogy az OTP régóta fizet ezért az utóbbi két hitelminősítőnek. Mondhatni tehát, a Fitch bejelentése semleges.
Miért kalapálták tegnap a bankpapírt?
Két spekuláció is fűtötte az OTP piacát az elmúlt hetekben – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Az egyik az EKB régen várt monetáris lazításába vetett hit, a másik az MSCI feltörekvő piaci indexének átsúlyozása. Az első kifulladni látszik, a másik pedig egyszerűen nem jött be. Arra számított ugyanis a piac, hogy Dél-Korea és Tajvan felkerül a fejlett piacok közé, minek következtében 30 százalékkal nagyobb teret kaptak volna a kosárban maradók. A benchmarkot követő intézményi szereplők vásárlásai adhattak volna muníciót a magyar bankpapírnak az 5000 forintos szint eléréséhez.
Hogy mennyire erős volt az MSCI spekuláció, jól mutatja, hogy a 4500-as szintet május közepén csak sokadszorra áttörő kurzust épp az átsúlyozási döntés előtt húzták fel 4850-ig. Ám a súlyemelkedés elmaradt, s 4900 közelében már nem igazán maradt érve a vásárlóknak. A mostani korrekció nem annyira a short pozíciók építéséből adódhat, sokkal valószínűbb, hogy a korábbi longosok profitrealizálásának lehetünk tanúi.
Hétfőn dönt a Kúria
A korrekcióra könyökölhet rá hétfőn a Kúria jogegységi döntése. Az eredetileg szeptemberre tervezett jogegységi döntés előrehozását a Kásler-ügyben múlt héten hozott határozat tette lehetővé. Ebben a perben ugyanis kimondták, hogy a devizavételi és a deviza eladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési feltétel, vagyis az árfolyamrés semmis. Az árfolyamrés kérdése egészülhet ki az árfolyamkockázat és az egyoldalú kamatemelések ügyével.
Amennyiben az árfolyamrést a jogegységi döntés is semmissé nyilvánítja, akkor Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője szerint az OTP 5-10 milliárd forintos kárt szenvedhet. A becslés azért nehéz, mert nem tudni, hogy mi lesz azokkal a devizahitelesekkel (korábban végtörlesztők, régebben bedőlt hitelek), akiknek már nincs élő szerződése. Míg a válság utáni kamatemelések esetében az OTP számára esetlegesen kedvezőtlen kúriai döntés már több tízmilliárdos tételt jelenthetne, vagyis nagyságrenddel nagyobb hatása lehet a bankra, mint az árfolyamrés ügyének.
A kamatot passzolják?
A piacon elterjedt vélekedés szerint hétfőn az árfolyamrés ügyében a devizahiteleseknek adhat igazat a Kúria, míg a kamatemelések esetében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Jóval komplexebb, több áttéttel rendelkező ügyről van szó, ahol nem ennyire egyszerű a döntés. Emiatt könnyen elképzelhető, hogy a törvényhozóknak passzolja a labdát a bíróság.
Amíg a devizahiteleseknek tényleg van okuk az izgalomra, addig a befektetők már hátradőlhetnek. Kuti Ákos (Equilor) úgy véli, hogy az elmúlt hetekben ugyan egy kicsit túlvett volt a papír, de 4400 forint közelében már arányban van az árfolyam a kockázatokkal.
