Az Európai Bankhatóság (EBA) ma tette közzé a 2014. évi stressz teszt eredményeket. Ez a felmérésben részvevő európai bankok sokkellenálló képességét hivatott felmérni hároméves időhorizonton egy hipotetikus kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyvet feltételezve, az EBA által megadott egységes módszertan alkalmazásával. A 2014. évi stresszteszt felmérésben Magyarország részéről az OTP Bank Nyrt. (OTP Bank) vett részt. Ennek oka, hogy az OTP Bank a magyarországi hitelintézeti szektor piacvezető intézménye, mérlegfőösszeg alapján 25 százalékot meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik, és a közép-kelet-európai régió nyolc országában van jelen leányvállalatain keresztül.
A jegybank is vizsgálódott
A stressz teszt vizsgálatot megelőzően az EBA ajánlása alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is végrehajtotta az OTP Bank részletes eszközminőség vizsgálatát (AQR). Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa döntése alapján – a piaci befektetői bizalom megerősítése érdekében – az OTP AQR vizsgálata az Európai Központi Bank (EKB) eszközminőség-vizsgálati módszertan alapján külső könyvvizsgáló cég bevonásával történt meg, és így jelent európai szinten is összehasonlítható eredményt az AQR megállapításokat is felhasználó EU-szintű stressz teszt.
Az MNB az EBA ajánlásnak, illetve az EKB módszertannak való megfelelés érdekében folyamatosan ellenőrizte az AQR vizsgálat menetét, illetve abban szakmai koordinátori és minőségbiztosítási funkciót töltött be. Az AQR vizsgálat az OTP Bank esetében a kockázattal súlyozott kitettségek több, mint 50 százalékát, összesen 14 portfóliót fedett le: a nagyvállalati és kis- és középvállalati (kkv) portfóliókat a hazai banknál, illetve a lakossági jelzálog és fedezetlen lakossági hiteleket mind a hazai, mind a leánybankoknál.
Jó lett a mutató
A tételesen átvizsgált vállalati mintán összességében értékvesztés-hiányt nem állapított meg a vizsgálat. Az OTP Bank érintett lakossági portfólióinál az EKB módszertan szerinti kollektív értékvesztési modell értékvesztés-többlettel számolt. Összességében az AQR vizsgálat csak kisebb eltéréseket és hiányosságokat állapított meg, amelyek nem tették szükségessé a stressz teszt alapjául szolgáló elsődleges alaptőke vagy más paraméterek módosítását – áll a közleményben.
Az OTP Bank szempontjából a stresszteszt legfontosabb eleme a hitelezési kockázatból adódó veszteségek számítása volt. A bankcsoport termékpalettája miatt jelentős volna a hitelezési veszteségek emelkedése egy esetleges stresszhelyzetben mind az alappályához, mind pedig a 2013 év végi tényadathoz képest. Ezek a hitelintézet mérleg szerinti eredményében is megmutatkoznak.
A stresszteszt legfontosabb eredményének számító tőkepozíció alapján azonban az OTP Bank eredménye jónak bizonyult, hiszen az elsődleges alaptőke mutatója – a stresszpályán elvárt 5,5 százalékot lényegesen meghaladva – 11,95 százalék lett a hároméves sokkpálya végén. A mutató a tőkekövetelményekről szóló uniós irányelv (CRD IV.) előírásainak teljes bevezetése mellett is 11,98 százalékos értéket érne el stresszhelyzetben, ami ugyancsak jó értéknek számít. A pozitív végeredmény mellett azt is hangsúlyozni kell, hogy az OTP Bank a stressz tesztben a módszertannak megfelelően nem vette figyelembe az elszámolási törvény előírásaiból származó veszteségeket, de a publikálandó táblázatokban feltüntette azt.
Tanult belőle az MNB
A közzétett stressz teszt adatok minőségbiztosítása a nemzeti felügyeleti hatóságok, azaz itthon az MNB feladata volt.
Az EBA stresszteszt eredményeinek közzétételével egyidejűleg tette közzé az Európai Központi Bank (EKB) saját átfogó értékelésű vizsgálati eredményeit, amely tartalmazza az eszközminőség vizsgálat (AQR) és az EU stresszteszt eredményeit is. Az MNB részt vett az egyes euróövezeti bankok leánybankjainál az EKB követelményrendszere szerint lezajlott AQR vizsgálatában is. Ennek eredményei szintén alátámasztják a jegybank korábbi vizsgálatainak megállapításait. Az EKB AQR módszertani elemeit és eredményeit az MNB a saját felügyelési tevékenységében is hasznosítja.
