A keddi ítélethirdetésen a bíró kifejtette, hogy a Sberbank által alkalmazott szerződéses feltételek nem feleltek meg például az objektivitás, ténylegesség és arányosság elvének.
Teljesen alaptalan a Sberbank keresete
A Sberbank keresetét teljes egészében alaptalannak találta a bíróság, így nem értett egyet azzal a felperesi érveléssel sem, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvény elfogadása visszamenőleges hatályú jogalkotásnak minősül.
Ma 13 devizahiteles pert tárgyalnak
Az állam ellen indított polgári perekben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma tizenhárom pénzintézet – három bank, két takarékszövetkezet, továbbá nyolc lízingcég, illetve pénzügyi vállalkozás – ügyét tűzte ki tárgyalásra keddre, közülük tíz esetében ítélet várható.
Ma a Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt., a Lombard Ingatlan Zrt., a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Sberbank Magyarország Zrt., a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., az Aegon Magyarország Hitel Zrt., a Porsche Bank Zrt., a Kinizsi Bank Zrt., az Örkényi Takarékszövetkezet, az Erste Lakáslízing Zrt., az Unicredit Leasing Immotruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és az Unicredit Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt. keresete kerül napirendre.
A bíró kitért arra is, hogy a törvényben meghatározott 7 elv egyenértékű és együttes, vagyis a perbe vont általános szerződési feltételek (ászf-ek) mindegyikének meg kell felelniük. A bíró egyben csökkentette, és nettó 1,891 millió forint plusz áfa összegben határozta meg a perköltséget.
Halasztás a takaréknál
A Fővárosi Törvényszék kedden délelőtt tárgyalta a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen benyújtott keresetét is. Ebben az ügyben szeptember 30-ára halasztotta a döntést a bíróság. A takarékszövetkezet jogi képviselője a per felfüggesztését és azt kérte, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). Egyben tanú meghallgatását is indítványozták, ennek azonban a bíróság nem adott helyt.
A Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet jogi képviselője kiemelte, hogy mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, valamint hogy a 2014. évi XXXVIII. törvénnyel visszamenőleges jogalkotás történt, ezért kell az Ab-hez fordulni.
Az alperes magyar állam jogi képviselője „sporatikusnak” nevezte a takarékszövetkezet kereseti kérelmét, kifejtve, hogy a felperes olyan szerződési feltételeket is vizsgálat alá kíván vonni, amelyekre nem vonatkozik a fogyasztói kölcsöntörvény. A takarékszövetkezet jogi képviselője erre reagálva bizonyos pontokban elállt a keresettől.
Nincs szükség tanúra
A magyar állam jogi képviselője kifejtette: nem indokolt tanú meghallgatása, mert nincs szükség arra, hogy – ahogyan a felperes indítványozta – megvizsgálják, hogyan történt az egyes szerződések megkötése a takarékszövetkezetnél. A törvényszéknek a szerződéses feltételek tisztességességét kell vizsgálnia – érvelt az ügyvéd.
A bíró elutasította az eljárás felfüggesztésére és az Ab megkeresésére irányuló felperesi kérelmet, majd a tárgyalást berekesztette, és az elsőfokú ítélet kihirdetését szeptember 30-ára tűzte ki.
