Rendkívüli Hírek:

2024 február 23

Az inflációs cél 2019-től lesz fenntartható

Összhang

A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével – áll a jegyzőkönyvben.

A tanács tagjai úgy ítélték meg, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná.

Kiemelték, hogy a változatlan alapkamat és az eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondíciók fenntartása összhangban van a júniusi előrejelzés alappályájával, a beérkezett adatokkal, a tanács korábbi kommunikációjával, valamint az elemzői és piaci várakozásokkal.

Lefelé mutató inflációs kockázatok

A tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A testület a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. Felidézik: a monetáris tanács júniusi ülésén 300 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. harmadik negyedév végén fennálló állományát.

A tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, a negyedik negyedév végi szintről szeptemberben dönt. A monetáris tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek.

A bérek szerepe

A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben meghatározó a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése és a beruházások jelentős emelkedése. A tanács a következő években 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai. Az év hátralevő részében a fogyasztóiár-index a jelenlegi szint közelében marad.

A bérek oldaláról egyelőre inflációs hatás nem azonosítható. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. Az árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják.

Előrejelzés

A tanács előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható. A jegyzőkönyv szerint a március végén lezárult növekedési hitelprogram (nhp) kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a piaci hitelprogram (php) biztosítja.

A php második szakaszának júliusi tenderén a kereskedelmi bankok harmadával emelték hitelezési vállalásukat, ami biztosítja, hogy a kkv-hitelezés bővülése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5-10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.

Nyugalom

A grémium megállapította: az előző kamatdöntés óta eltelt időszak nagy részében nyugodt volt a nemzetközi pénzpiaci hangulat. A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt.

A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek, és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak.

Óvatosságra intenek

A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. Minden tanácstag megemlítette, hogy továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatok azonosíthatók, elsősorban a külső környezetből fakadóan.

Kiemelték, hogy fokozott figyelemmel kell követni a nemzetközi inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a fejlett országok jegybankjainak – különösen az EKB és a Fed – monetáris politikáját, illetve az arra vonatkozó várakozásokat. A testület augusztus 22-én tartja következő kamatmeghatározó ülését, amelyről szeptember 6-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.