A társaság 21 európai országot vizsgáló nemzetközi elemzése szerint 11 országban regisztráltak a magyarországinál nagyobb áremelkedést. A legmagasabb, 8,4 százalék Törökországban volt a mutató, ezt követte Finnország 6,0 és Ausztria 3,8 százalékkal.
Lassult a drágulás üteme
Az átlagárak Görögországban és Norvégiában csökkentek, Lengyelországban nem változtak, 18 országban nőttek, a drágulás üteme azonban több helyen lassult. Az infláció legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent negyedéves összehasonlításban, míg a növekedés üteme Finnországban emelkedett ki – idézi a közlemény Jean-Jacques Vandenheedet, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatóját.
Tavaly húsvét a második negyedévre esett, az idén viszont az elsőre, az elemzés szerint ez a naptári hatás is okozta, hogy a 21 vizsgált ország közül az élelmiszerboltok 18-ban a mennyiséget tekintve kevesebb árut adtak el ebben az évben a második negyedév során, mint tavaly április-június között.
Stagnált az élelmiszer-kereskedelem bevétele Magyarországon
A magyarországi élelmiszerüzletek a második negyedévben 2,8 százalékkal adtak el kevesebb napi fogyasztási cikket, mint az előző év hasonló periódusában, míg a vizsgált európai országok átlaga mínusz 1,5 százalék. Érték szempontjából Magyarországon stagnált az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele nominálisan, Európában átlagosan 1,2 százalékkal nőtt a tavalyi második negyedévhez viszonyítva.
Az értékben mért nominális forgalom a második negyedévi adatok alapján 9 országban nőtt, Magyarország mellett öt országban stagnált, míg negatív volt a trend Csehországban, Görögországban, Írországban, Lengyelországban, Olaszországban és Szlovákiában.
