Ahogy közeledik az év vége, s lassan elülnek az államadósság idei finanszírozásával kapcsolatos aggodalmak, kezd egészen új színezetet kapni az IMF megállapodás elmaradása. Jövőre ugyanis az ez évinek majd háromszorosa, több mint 5 milliárd euró értékű devizaadósság jár le. Nem is a finanszírozhatóság a kérdés, sokkal inkább annak módja, s persze, az ára.
Az Államadósság Kezelő Központ a héten publikálja a jövő évi finanszírozási tervet. Egyelőre még nem tudni, vajon lesz-e devizakötvény kibocsátás? Az elmúlt hetek nyilatkozataiból ugyan arra lehetett következtetni, hogy beadja a derekát a kormány, s a kedvező piaci hangulatban meglépi a devizakötvény kibocsátást, ám Matolcsy György hétvégi nyilatkozata ennek homlokegyenest ellentmond. A nemzetgazdasági miniszter úgy vélte, hogy nem szabad még egyszer devizában eladósítani az országot, s arra is emlékeztetett: idén is megoldotta Magyarország a lejáró devizaadósság, forintkötvényből való megújítását.
Pár problémát felvet a devizaadósság forintkötvényből való megújításának terve – mondta Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője, hozzátéve: idén 547 milliárd forint (2 milliárd euró) devizakötvény kamat és tőketörlesztése volt esedékes, amit a nyár után tapasztalható kedvező piaci hangulatban könnyen fedezett az ÁKK a forintkötvény többletkibocsátásokból. Ám jövőre már 1454 milliárd forint (5,1 milliárd euró, amiből 4,6 milliárdot a korábbi IMF hitel kötelezettség tesz ki, míg 0,5 milliárd kamatköltségekből adódik) devizaadósság jár le. Ha ezt a forrást mind forintkötvényből kívánja behozni az adósságkezelő, akkor 70 százalékkal több állampapírt kellene kibocsátania. Ezzel nyomás alá helyezné a forintkötvény piacot, ami hozamemelkedést is hozhat, de a forintpiacon is megnőne a kínálat, így a hazai deviza is megsínylené az akciót. Annál is inkább, mert a forintkötvényből finanszírozás praktikusan forinteladást és euró vételt igényelne. Arról sem lehet elfeledkezni továbbá, hogy a forint kötvények már most is bő 1,5-2 százalékponttal magasabb kamatterhet rónak a költségvetésre, ami a költségvetés helyzetét is rontja.
A devizaadósság törlesztésére természetesen jövőre is rendelkezésre áll várhatóan 1,5 milliárd euró körüli folyó fizetési mérleg többlet, valamint a kormány MNB-nél levő devizabetéte. Utóbbihoz már idén is részben hozzányúlt a kormány. És persze, az EU/IMF hitelkerethez is nyúlhatna Magyarország, de most úgy tűnik, hogy nem születik megállapodás, de ha igen, akkor is többször jelezte a kormány, hogy azt nem kívánja lehívni. Ezen felül az sem zárható ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a márciusi vezető csere után úgynevezett nem-konvencionális eszközökhöz nyúl, ami a devizatartalék szintjét is érintheti. A piac azonban várhatóan nem reagálna túl jól a hasonló lépésekre, így a forint állampapírpiac is nyomás alá kerülhet.
Mindezek fényében, bár elméletileg valóban megkerülhető lenne egy devizakötvény kibocsátás vagy az EU/IMF hitelkeret. Ám ennek ára egy tartósan és szignifikánsan magasabb kamatteher lenne az elkövetkező évekre, érezhetően gyengébb forinttal és az állampapír piac kiszolgáltatottsága is nőne.
