Éjszaka zavaznak
Pénteken kiadott közleményében az Új Demokrácia nevű konzervatív párt közölte, hogy nemcsak felhatalmazza a miniszterelnököt egy megállapodás megkötésére, hanem megbízza azzal, hogy akadályozza meg az ország kiválását Európából és az euróövezetből.
A görög parlament péntek éjjel szavaz a kormány által előterjesztett javaslatcsomagról, amelyben egyebek között privatizációt, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket ígértek a hitelezőknek. Délután az illetékes parlamenti bizottságok tanácskoznak, majd este plenáris ülést tart a parlament, és legkorábban éjfél körül tartják majd a szavazást.
Meglesz a többség?
A To Potami (A Folyó) nevű, ugyancsak ellenzéki, centrista párt szintén támogatja a kormány javaslatát, és képviselői igennel fognak szavazni a parlamentben – jelezte Dmitrisz Ciodrasz, a párt szóvivője a 17 tagú parlamenti frakció ülése után. A kormánykoalíciónak 162 tagja ül a parlamentben, de nem valószínű, hogy a legradikálisabb képviselők megszavazzák a kormány tárgyalásokra felhatalmazó javaslatot. Ezért is fontos, hogy a miniszterelnök megszerezze az Európa-barát ellenzéki pártok támogatását.
Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki váratlan lemondása, hétfő óta csak egyszerű parlamenti képviselő, jelezte, hogy családi okok miatt nem vesz részt a plenáris ülésen. Óva intett távollétének félreértelmezésétől, azt hangsúlyozva, hogy támogatja utódját, Evklídisz Cakalotoszt abban a csatában, amelyet szombaton vív meg az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásán.
Besegítettek a franciák
A francia elnöki hivatal szigorú felügyelete mellett a francia költségvetési tárca tisztviselői és a brüsszeli francia delegáció segítette a görög tárgyalókat az újabb reformcsomag kidolgozásában – írta péntek délután honlapján a Le Monde.
„A válság kiélesedése óta tisztségviselőket bocsátottunk Görögország rendelkezésére. A görögök fogták a tollat, minket edzőnek használtak” – mondta egy minisztériumi forrás a francia lapnak.
„Nem diktálni akartunk a görögöknek, hanem tanácsokat adni ahhoz, hogy olyan reformjavaslatokat tegyenek, amelyek elfogadhatóak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság számára” – idézett a lap egy másik forrást.
Az elutasítást akarták elkerülni
A Le Monde szerint a segítség abból állt, hogy egyes áfa- vagy nyugdíjjavaslatok kapcsán a franciák jelezték, hogy ez nem fog átmenni, másra pedig rábólintottak. A cél az volt, hogy az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök által benyújtott programot ne utasítsák el ismét a hitelezők.
Jóllehet a francia elnöki hivatal nyíltan nem vállalata fel ezt az együttműködést, nem is tartotta titokban, hiszen Francois Hollande államfő a görög válság kezdte óta egyfajta közvetítő szerepben kíván feltűnni az összebékíthetetlen főszereplők között.
„Az elnök hozott egy stratégiai döntést: mindenáron megegyezést akar” – emlékeztetettek az elnöki források.
A közvetítői szerepen túl, amelynek köszönhetően a megegyezés lehetősége ismét elképzelhetővé vált, Franciaország a színfalak mögött is lép, hogy hiteles és elfogadható javaslatokkal álljanak elő a görögök.
A többiek háttérbe vonultak
A Le Monde szerint Párizs olyan technikai segítséget nyújt a görög tárgyalóknak, amellyel biztosan tudnak előrelépni Berlinnel és az IMF-fel szemben. Ez pedig nyílt titoknak számít Brüsszelben is, ahol a júniusi tárgyalások kezdete óta az Európai Bizottság megfigyelői többször is azt vették észre, hogy az Athén által a munkaértekezleteken bemutatott dokumentumok több pontban ugyanazok, mint amelyek a párizsi iratokban szerepelnek.
Maga Brüsszel is segítette egy ideig a görög kormányt, de a népszavazás bejelentése és a nem győzelme óta az Európai Bizottság inkább háttérbe vonult, s azóta kizárólag Franciaország hajlandó a görögöknek segíteni. Olyannyira, hogy az európai partnerek már többször is azért viccelődnek Franciaország túlzott szerepvállalásáról, hogy azt mondhassák, hogy a görögök képtelenek egyedül dolgozni – hangsúlyozta a lap.
„Párizs egyszerre résztvevő és bíráló fél” – mondta a lapnak egy brüsszeli forrás, aki beavatkozásnak nevezte a francia fellépést. Párizs szerint viszont természetes, hogy a francia kormány segíti Görögországot, miután nem akarja, hogy kilépjen az euróövezetből – mondta egy francia forrás, aki szerint a görögöknek ez a plusz szakértelem miatt előnyös, a franciáknak pedig azért, mert a központban lehetnek.
Közös érdek a bentmaradás
Óvatos optimizmussal értékelte a görög adósságválság legújabb fejleményeit az amerikai pénzügyminiszter pénteken: Jack Lew szerint Athén legutóbbi javaslatával közelebb került a megállapodás, egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy a reformok mellett adósság-átütemezésre is szüksége lesz a bajba jutott országnak.
„Ha megnézzük azt a javaslatot, amely tegnap este az asztalra került, mindenképpen úgy tűnik, hogy ma reggel közelebb vannak (a megállapodáshoz a görög kormány és európai hitelezői)” – mondta Jack Lew egy pénteki rendezvényen.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a felek már korábban is közel jártak a megállapodáshoz, mégsem tudtak pontot tenni a tárgyalások végére. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból minden érintett érdeke az, hogy Görörgország az eurózóna tagja maradjon, ami optimizmusra ad okot Washington számára.
Nem érintené mélyen a Grexit Amerikát
Jack Lew a Politico hírportál New York-i rendezvényén nyilatkozva arról is beszélt, hogy ha Athénnak mégis el kell hagynia a valutaövezetet, az szerinte nem lesz jelentős hatással az Egyesült Államok gazdaságára.
Az amerikai pénzügyminiszter aláhúzta, hogy míg Görögországnak „nehéz fiskális intézkedéseket és strukturális reformokat” kell hoznia, addig az európai hitelezőknek be kell látniuk, hogy a görög adósság „jelenlegi formájában fenntarthatatlan”, ezért azt át kell ütemezni. Hozzátette azonban, hogy szerinte – a Nemzetközi Valutaalap értékelésével szemben, de Németország álláspontjához hasonlóan – nincs szükség az adósság egy újabb részének elengedésére.
