Segítséget kérnek
A tájékoztatás szerint a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamaráinak képviselői a pénteken zárult 60. ülésükön megállapodtak, hogy az Európai Bizottság segítségét kérik a tejtermelők és a sertéstenyésztők támogatására. Forrásokat kérnek a válság által érintett termelőknek, szorgalmazzák a biztonsági védőháló kiterjesztését.
A V4-ek agrárkamaráinak képviselői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen meg minden lehetséges intézkedést a sertéstenyésztők és a tejtermelők megsegítésére.
A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), a Lengyelországi Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának (AKČR) képviselői megvitatták a mezőgazdasági piacok jelenlegi helyzetét és az orosz embargó hatását.
Romlik az árhelyzet
A kamarák szerint sok gazdálkodó és szövetkezet helyzetét tovább rontja a főbb mezőgazdasági termékek – többek között a búza, árpa, repce és cukorrépa – árának idei csökkenése is. Aggodalmukat fejezték ki, hogy a tej- és tejtermékpiacon az intervenciós felvásárlás és a magántárolási támogatások ellenére az árhelyzet romlik, és a hosszú távú előrejelzések szerint sem várható a helyzet javulása az elkövetkező hónapokban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A sertéshúspiac elhúzódó válsága szintén aggodalomra ad okot, az eddigi intézkedések nem járultak hozzá a piaci helyzet javulásához.
Közös levélben fordulnak Junckerhez
A helyzet feloldásának egyik fontos lépése lenne az orosz embargó feloldása. Ezért a találkozó résztvevői közös levélben fordulnak Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez; Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztoshoz, valamint Federica Mogherinihez, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez.
A tájékoztatás emlékeztet: az orosz embargó bevezetése és a tejkvóta megszűnése által leginkább sújtott országokat több mint 5 milliárd euró veszteség érte az elmúlt két évben az EU-ban. Eddig mindössze 500 millió eurót kaptak.
Az agrárkamarák elnökei szorgalmazzák, hogy az Európai Unió rendkívüli támogatás keretében nyújtson forrásokat a válság által érintett termelőknek, és terjessze ki a biztonsági hálót.
Ne legyen automatikus a besorolás
A 2015 novemberében megkezdett tárgyalások alapján az idei ülésen is hangsúlyozták a vezetők, hogy változtatni kell a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok besorolásán, mert sokukat igazságtalanul zárják ki a támogatási rendszerből. Ezért az érintett agrárkamarák arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne legyen automatikus a nagyvállalati besorolás, amennyiben a feldolgozó bármelyik mutató küszöbét átlépi.
A javaslat szerint a három kritériumot (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) együtt szükséges figyelembe venni, és kizárólag azok együttes teljesülése esetén kerülnének az élelmiszeripari vállalkozások a nagyvállalati körbe.
Ennek azért van jelentősége, mert az élelmiszeripar fejlődése nem áll párhuzamban a mezőgazdaság fejlődésével, az üzemekben a technológiai elmaradottság révén több élőmunka alkalmazása szükséges, és az üzemi hatékonyság nemzetközi összehasonlításban alacsony.
Másról is volt szó
Az agrárkamarák képviselői megvitatták az EU-ban a növényvédőszerekkel kapcsolatos szabályozási vitát. Az európai parlamenti képviselők erre a kérdésre vonatkozó döntésének megbízható, tudományos kutatáson kell alapulnia olyan civil szervezetek általi befolyás helyett, amelyeket nem az európai polgárok választottak meg – emelték ki.
Elhangzott még, hogy az Európai Polgári kezdeményezés új, demokratikus eszközt adott az uniós polgárok kezébe; ennek keretein belül az Európai Bizottság együttműködik a kezdeményezés során létrehozott európai polgári bizottsággal egy uniós politika megfogalmazásában.
Mivel a szabályozási bizonytalanság leginkább az új tagállamokat érinti hátrányosan, a földkérdésben érdemes olyan javaslatot megfogalmazni, amely a belső piac szabályai mellett nagyobb és biztosabb cselekvési szabadságot tesz lehetővé a tagállamoknak – olvasható a közleményben.
