Vannak ellenzők
A kölcsönt a Reuters hírügynökség értesülései szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) fizetnék. Az EFSM keretében az Európai Bizottság az Európai Unió költségvetéséből, vagyis végső soron az összes EU-tagállam befizetéseiből nyújt kölcsönt valamely tagországnak legfeljebb 60 milliárd euró értékben.
Bár Nagy-Britannia és Csehország ellenzi az EFSM használatát az áthidaló kölcsön nyújtására, nem valószínű, hogy megakasztják a folyamatot.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.
Az EFSM igénybe vételéhez ugyanis nincs szükség mind a 28 tagállam hozzájárulására, elég a minősített többség. Ez azt jelenti, hogy legalább 16 tagállamnak kell igennel szavaznia úgy, hogy ennek a 16 országnak az összlakossága elérje az unió teljes lakosságának 65 százalékát.
Hónapok múlva kell fizetni
A kölcsönt legkésőbb három hónap múlva kellene visszafizetnie Görögországnak abból a várhatóan 86 milliárd eurós támogatásból, amelynek feltételeiről Athén hétfő reggel állapodott meg a hitelezőivel. A harmadik pénzügyi mentőcsomagból az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az euróövezet mentőalapja keretében részesül majd Görögország.
Az Európai Bizottság javaslata szerint, amelyet az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai ülésén terjeszt elő jóváhagyásra, Athén egy összegben kapná meg a 7 milliárd eurót, ha megszavazza a reformokat. Ebből a pénzből visszavásárolhatja az Európai Központi Banknál (EKB) hétfőn lejáró, 4,2 milliárd euró értékű kötvényeit, és kifizethetné lejárt tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A görög kormánynak továbbá el kell kezdenie a hivatalos tárgyalásokat az ESM képviselőivel a következő mentőcsomagról is, várhatóan csütörtökön vagy pénteken.
Ezt várják érte
Az áthidaló kölcsön fejében vállalt reformok között van egyebek mellett az áfa-bevételek jelentős – az éves görög hazai össztermék (GDP) 1 százalékának megfelelő – növelése, a nyugdíjrendszer reformja és a görög statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása.
Benyújották a javaslatot
Hivatalosan előterjesztette szerdán javaslatát a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács számára az Európai Bizottság, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson.
Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott, az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan egyhangú politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható.
Nehéz lesz a választás
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.
„Ez nem könnyű választás. Tisztában vagyunk azzal, hogy több eurózónán kívüli ország aggályokat fogalmazott meg” – húzta alá Dombrovskis, aki arra is kitért, hogy emellett még egy reális megoldási lehetőség volt, hogy Görögország kétoldalú kölcsönt kap a többi tagállamtól, de aziránt nem volt elegendő érdeklődés, vagyis a többi tagország kétoldalú alapon nem igazán akar pénzt kölcsönözni Athénnak.
A többi állam nem kerülhet bajba
Dombrovskis kiemelte, hogy a jogi szabályozás szerint az EFSM-et az ESM létrejötte után nem lehet olyan problémák megoldására használni, amelyek az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását érintik, arra valóban az ESM szolgál, de egy konkrét tagállam megsegítését lehetővé teszik, függetlenül attól, hogy az eurózóna tagja-e.
A tanács elé terjesztett javaslat értelmében Görögország a döntés kihirdetésekor azonnal, egy összegben megkapná a hétmilliárd eurót, amint megköti az ehhez kapcsolódó hitelszerződést és szándéknyilatkozatot, ami a pénzért cserébe elvárt gazdaságpolitikai intézkedéseket tartalmazza, vagyis Athén ezt a hétmilliárd eurót sem feltételek nélkül kapná. A brüsszeli testület elképzelése az, hogy az EFSM-től kapott áthidaló kölcsönt Athén azonnal visszafizeti az alapba, amint pénzhez jut az ESM-mel kötendő megállapodás révén az új, harmadik mentőprogramból.
Sok feladata lesz a görögöknek
A javaslatban szereplő feltételek értelmében Görögországnak döntenie kell egy sor intézkedésről. A parlamentnek el kell fogadnia a forgalmi adóztatás átalakítását, be kell fagyasztani a garantált minimális nyugdíjat, amely csak 67 éves kortól járhat, 4-ről 6 százalékra kell emelni a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását, emellett dönteni kell a statisztikai hivatal átalakításáról, függetlenségének erősítéséről.
Elég a minősített többség
Az EFSM felhasználásáról a miniszteri tanács dönt majd. Az áthidaló kölcsön jóváhagyásához nem kell egyhangú döntés, csak minősített többség. A szavazati súlyok elosztása és a szavazási szabályok miatt az eurózóna 19 országa, ha mind igennel szavaz, elvben simán leszavazhatja az eurózónán kívülieket, akkor is, ha mind ellenzik az EFSM-hitelt. Igaz ugyanakkor az is, hogy „nagyon fontos nemzeti érdeket” érintő kérdésekben minden tagállamnak de facto vétójoga van.
Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások. A jelenleg zárva lévő és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankrendszer fizetőképességét jelenleg az EKB garantálja úgynevezett sürgősségi likviditási támogatás révén. Ilyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat, s ha Görögország nem tud fizetni, az EKB saját szabályai szerint aligha folytathatja a támogatást. Ebben az esetben a görög bankok csak akkor tudnának újra kinyitni, ha Görögország saját pénzt kezd nyomtatni, amivel de facto kilépne az euróövezetből.
